Billie Jean King amerikai teniszező, feminista (sz. 1943)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Billie Jean King amerikai teniszező, feminista (sz. 1943)

november 19, 2016 - 22:40
Rendkívül sokat tett azért, hogy a női teniszt a férfiakéval egyenrangúnak ismerjék el és ez a pénzdíjakban is kifejeződjön. 1973-ban Bobby Riggs-el játszott, aki kijelentette, nincs olyan nő, aki őt legyőzné. A nagy publicitást kapott mérkőzésnek The Battle of the Sexes (a nemek harca) címet adták, és Billie Jean King nyerte.

Több, mint húsz évig tartó pályafutása alatt számtalan győzelmet aratott. Egyedül Wimbledonban 20 alkalommal – 6 egyéni, 10 páros, 4 vegyespáros – nyert. A Women’s Liberation támogatója, rendkívül sokat tett azért, hogy a női teniszt a férfiakéval egyenrangúnak ismerjék el és ez a pénzdíjakban is kifejeződjön. 1973-ban Bobby Riggs-el játszott, aki kijelentette, nincs olyan nő, aki őt legyőzné. A nagy publicitást kapott mérkőzésnek The Battle of the Sexes (a nemek harca) címet adták, és Billie Jean King nyerte.

Profi pályafutásának befejezése után edző lett, dolgozott televíziós kommentátorként is. Megalapította többek között a Women's Tennis Association-t, a Women's Sports Foundation-t, és a World Team Tennis-t. 2009-ben Obama elnöktől megkapta a Presidential Medal of Freedom-ot, a legmagasabb kitüntetést, amelyet az Egyesült Államok polgára megkaphat. 2015-ben nagy sikerű TED-interjút adott.

 

 

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Tarana Burke amerikai nőjogi aktivista, a #MeToo mozgalom alapítója (sz. 1973)

április 19, 2020 - 21:19

New York Bronx városrészében született szegény munkáscsaládban. Gyerekkorában, majd tizenévesen is szexuális erőszak áldozata lett. Segíteni akart más nehézsorsú lányoknak, ezért, édesanyja biztatására, önkénteskedést vállalt közösségi kezdeményezésekben.

Lilli Suburg észt író, újságíró, lányiskola-igazgató, feminista (1841-1923)

december 11, 2015 - 10:01
Lili Suburg

Az észt nemzeti öntudatra ébredés az 1860-as években kezdődött, a túlzott német befolyással szemben. 1877-ben Lilli első nőként jelentetett meg észt nyelven novellát, ami nagy visszhangot keltett. 1880-ban újabb meghökkenést váltott ki, amikor örökbe fogadott egy árva gyermeket, Anna Wiegandtot, és egyedülálló anyaként, magánórákat adva nevelte. A továbbiakban célja egy lányiskola alapítása volt, ahol észt nyelven folyik az oktatás. További novellákat jelentetett meg, az egyikben pl. a kényszerházasságok ellen foglalt állást.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)