Ursula von der Leyen bemutatta elképzeléseit az Európai Parlamentben

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Ursula von der Leyen bemutatta elképzeléseit az Európai Parlamentben

július 17, 2019 - 12:30
A politikus szerint "egyszer és mindenkorra kezelni kell a nők elleni erőszak ügyét".

Ursula von der Leyen kedd délelőtt vázolta a Bizottság elnökeként legfontosabbnak tartott politikai elképzeléseit.

Közös igényként határozta meg „az egészséges bolygót mint az előttünk álló legnagyobb kihívást és a legnagyobb felelősségünket". Ennek érdekében bátrabb, 2030-ig 50-55 százalékos kibocsátáscsökkentést eredményező célkitűzéseket javasolt, és kötelezettséget vállalt arra, hogy a hivatalba lépését követő száz napon belül bemutatja az európai zöld programról és egy európai éghajlatváltozási jogszabályról szóló javaslatát. Emellett egy évtized alatt egy billió eurónyi befektetést nyújtó, fenntartható európai beruházási tervet kíván indítani (többek között az Európai Beruházási Bank „klímabankká" történő részleges átalakításával).

Von der Leyen kiemelte, hogy az Uniónak az európaiakat szolgáló gazdaságot kell építenie. Ehhez azonban „mindenkire vonatkozó, közös teherviselésre van szükség" - beleértve az Európában (várhatóan továbbra is) működő, de az európai humán- és társadalmi tőkéhez való hozzáférésükért Európát mindeddig nem kompenzáló technológiai óriásvállalatokat is.

Az elnökjelölt ismét hangsúlyozta elkötelezettségét a nemek szempontjából kiegyensúlyozott biztosi testület létrehozása mellett, hozzátéve, hogy egyszer s mindenkorra kezelni kell a nők elleni erőszak ügyét. Ennek érdekében von der Leyen az Európai Szerződésekben bűntényként határozná meg azt, és ezzel párhuzamosan pedig véglegesítené az Európai Unió csatlakozását az Isztambuli Egyezményhez.

Von der Leyen kijelentette: elkötelezett a jogállamiság mint európai érték mellett, ezért a meglévő eszközök mellé létrehozna egy európai nyomon követő mechanizmust. Hangsúlyozta, hogy az európai értékek sorába a tengeri életmentés kötelessége is beletartozik, és annak többek között emberséges határvédelmi politikában kell testet öltenie. Az elnökjelölt támogatja egy „új megállapodás létrejöttét a migráció és menedékügy terén", illetve a dublini rendelet reformját, hozzátéve, hogy szándékai szerint a Frontex munkatársainak száma nem 2027-re, hanem már 2024-re elérné a tízezer főt. A feladatból az európai szolidaritás elvéből kiindulva mindegyik tagállamnak tisztességes részt kell vállalnia, hangsúlyozta.

Az európai demokráciával kapcsolatban von der Leyen egy 2020-ban induló Európai Konferencia létrehozását jelentette be, amelyben az európai polgárok játsszák majd a főszerepet. A következő választások kapcsán beszélt a csúcsjelölti rendszer megerősítéséről, és a nemzeteken átívelő választási listák gondolatának megfontolásáról. Az elnökjelölt kijelentette: teljes mértékben támogatja, hogy az Európai Parlament jogszabály-kezdeményezési jogkört kapjon. Emellett vállalta, hogy az általa vezetett Bizottság minden esetben jogszabályjavaslatot terjeszt elő, ha a Parlament tagjainak többségével erre irányuló állásfoglalást szavaz meg.

 

Update: kedd este megválasztották Leyent az Európai Bizottság élére. 

 

 

„Európa a nőkért”

szeptember 11, 2009 - 17:48

„Nemek közti egyenlőtlenség? Hisz a nők és a férfiak egyenlők.” Sajnos sokszor hallom ezt a választ mikor egy beszélgetés során szóba kerül a nemi egyenlőtlenség témája. E cikket és a füzetet pont ezért tartom fontosnak. Azért, hogy rávilágítsunk, hogy a nők és a férfiak között igenis vannak egyenlőtlenségek – beszélhetünk akár gazdasági különbségekről, munkapiaci esélyegyenlőtlenségről vagy akár a családon belüli erőszakról is.

„A politikai akaraton múlik” – a nemek egyenlősége és az EU a FES fórumán

november 03, 2014 - 00:00

A Friedrich-Ebert-Stiftung október 15-i, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetséggel közösen szervezett konferenciájának témája az Európai Unió volt: milyen előnyökkel járt a csatlakozás a nemek társadalmi egyenlősége számára Kelet-Közép-Európa egyes országaiban, és mely területeken van még szükség további munkára?

Segíti-e az alapjövedelem a női egyenjogúság elérését?

január 24, 2012 - 09:37
Fotó: Alexas / Pixabay

Az elmúlt húsz évben sokan, sokféle formában foglalkoztak azzal, hogy érdemes lenne-e bevezetni egy olyan, alanyi jogon járó juttatást, ami egy politikai közösség minden tagjának egyéni alapon járna, anyagi helyzettől függetlenül, munkakötelezettség nélkül. Ez a juttatás az alapjövedelem (basic income, Grundeinkommen); korábban többek között területi osztalékként, állami prémiumként, garantált létfenntartási minimumként vagy állampolgári bérként hivatkoztak rá.

Párbeszéd a nemek közti egyenlőségről: Egyenlő méltóság és női jogok

április 21, 2016 - 00:00
Fotó: FES (KATTINTS A KÉPRE A GALÉRIA MEGTEKINTÉSÉHEZ)

A Friedrich-Ebert-Stiftung a „Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában” című, 2012 óta futó regionális programja keretében 2016. március 21-én tartotta „Egyenlő méltóság és női jogok” című párbeszédfórumát. Mi az emberi méltóság fogalmának politikai relevanciája? Milyen viszonyban van az egyenlőséggel és az egyenlő jogokkal? Van-e különbség nők és férfiak méltósága között? Mit jelent a méltóság az állam szerepéről való elképzeléseink, illetve a média szabadsága szempontjából?