Lovisa Åhrberg svéd sebész (1801–1881)  

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Lovisa Åhrberg svéd sebész (1801–1881)  

május 15, 2019 - 00:38
Az első orvosi gyakorlatot folytató svéd nő.

A XVIII. században és még azután is jóideig az ápolónők nem voltak iskolázottak, az orvosoktól és egymástól tanulták meg a tennivalókat. Lovisa anyja és nagyanyja ilyen nővér volt, gyakran elkísérte őket a betegekhez. Felnőttkorában egy stockholmi családnál szolgált, szabadidejében a környezetében lévő szegényeket gyógyította ingyen. Sikeres kezeléseinek híre terjedt, gazdag emberek hívták és jól megfizették, 1840-től kizárólag orvoslással foglalkozott. Mivel hivatalos papírjai nem voltak  – az orvosi pálya tiltott volt nők számára –  kuruzslás vádjával vizsgálat indult ellene, ami meglepően végződött. Mivel bebizonyosodott, hogy kellő ismeretekkel rendelkezik és eredményesen gyógyít, megkapta az engedélyt orvosi tevékenységének folytatásához. 1852-ben I. Oszkár királytól kapott kitüntetést gyógyító munkájáért.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dorothea Leporin (Erxleben), az első német orvosnő (1715–1762)

május 30, 2015 - 22:37

A korszellemmel szembemenő orvos apja támogatta lánya természettudományos érdeklődését, és átadta neki a gyógyítási ismereteket. A lánynak már fiatalon híre ment, mert hatékonyabb volt, mint a többnyire csak természetfilozófiai képzettséggel és vajmi kevés gyakorlati tudással rendelkező, egyetemet végzett doktorok. Hallott Anna Maria van Schurmanról, akinek példája inspirálón hatott rá. 

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született a sorban ötödikként 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)   

Nagyezsda Szuszlova orosz orvos (1843–1918)

március 18, 2016 - 01:28

Az első orosz orvosnő egy kis faluban, Paninóban született 1843. szeptember 1-én. Apja jobbágysorból küzdötte fel magát, kereskedő lett, két lányának jó nevelést biztosított. Nagyezsda fiatalkorában feminista novellákat írt. Moszkvában a tanárképző elvégzése után orvosnak akart tanulni, de nők Oroszországban nem lehettek egyetemi hallgatók. Ezért Svájcba utazott, ahol a zürichi egyetemen ő volt első nő, aki 1864-ben felvételt nyert az orvoskarra.

Csajághy Márta ideg- és elmegyógyász

december 26, 2019 - 15:18

1937-ben elnyerte a „Mitteleuropäischer Wirtschaftstag" ösztöndíját.

A szegedi egyetemen 1943-ban a fertőző és gyulladásos ideg- és elmebántalmak kór- és gyógytana tárgykörből magántanárrá habilitálták.

Fő kutatási területe az idegszövettan és kóros elváltozásai voltak. Számos közleménye jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban.

Fő műve: Die kindliche Ruhr und das Nervensystem (társszerzőkkel, Leipzig – Bp., 1940).

Hilda Sachs svéd újságíró, feminista (1857–1935)

március 12, 2018 - 22:47

Hilda Gustafva Sachs Engströmben született, kereskedőcsalád lánya. 1878-1881 között a Högre lärarinneseminariet tanulója volt, végzés után tanítónőként dolgozott. 1886-ban házasságot kötött Carl Fredrik Sachs-szal, aki 1893-ban meghalt. Hilda családja eltartására újságírói munkát vállalt, a Dagens Nyheter, Nya Dagligt Allehanda, Svenska Dagbladet, Stockholmbladet lapoknak dolgozott. 1895 – 1899 között Párizsban, 1908 – 1910 között Rómában volt külföldi tudósító.

Dr. Tihanyi Zsófia

március 06, 2019 - 07:16

Tihanyi neve a Bozzay Margit szerkesztette 1931-es Magyar asszonyok lexikonjában bukkan elő, mint az egyetlen magyar fogorvosnő a több száz felsorolt közül.

Tihanyi Zsófia születési dátuma ismeretlen, de valamikor a 20. században élt és praktizált. Szegedi születésű, aki a tanulmányait Budapesten folytatta, majd a Poliklinikán, Dollinger Gyula féle sebészeti klinikán, és Jendrassik Ernő praxisában tanulta tovább a szakmát.

Doktornő lóháton

június 11, 2015 - 16:47

Mary Percy Jackson Angliában született 1904-ben. Birminghamban végezte el az orvosegyetemet. 1929-ben a British Medical Journalban közzétett, a kandai prérire vállakozó szellemű orvosokat kereső hirdetésre jelentkezett és állást kapott a  Battle Rivernél, Alberta államban.  A praxisához tartozó, közel 400 négyzetmérföldes területen élő pácienseit sokszor csak lóháton, vagy  télen kutyaszánnal tudta elérni. Két évvel később házasságot kötött egy telepessel, és 100 mérfölddel északabbra, a Keg Rivernél telepedtek le. Hivatalos orvosi állás ott nem volt, ezért saját praxist nyitott.

Az első svéd feminista: Sophia Elisabet Brenner

április 09, 2017 - 21:21

1659-ben született. Az első jelentős svéd írónő, 1693-ban megjelent, a női nem indokolt védelméről szóló írása miatt pedig az első svéd feministaként tartják számon. Kora szokásaitól eltérően rendkívül alapos nevelést kapott, apja elintézte, hogy a stockholmi német fiúiskolában – egyedüli lányként –  tanulhasson. A divatos festő, Elias Brenner felesége lett 1680-ban, házuk az irodalmi és művészeti élet egyik központja volt. 

Krisztina, svéd királynő (1626–1689)

december 26, 2017 - 23:22

Gusztáv Adolf svéd király leánya, hatéves korában került a trónra. Intelligens, okos nő volt, a tudományok, kultura, filozófia iránt érdeklődött. 

Észak Minervája – ahogyan elismerően nevezték – levelezésben állt Európa számos tudósával, Descartes francia filozófus hosszú időt töltött udvarában, ott is halt meg.

Josephine Stadlin, az első nők közt a zürichi egyetemen

március 19, 2018 - 14:36

1805-ben, Zug-ban született, liberális szellemű értelmiségi családba, ahol fontosnak tartották a tudást, a műveltséget. A helyi zárda növendéke volt, végzés után varró- és hímzőmesterséget tanult. Apja halála után varróiskolát nyitott, annak a jövedelméből tartotta el nyolc fiatalabb testvérét, a varráson kívül írni-olvasni is megtanította növedékeit.

Juliette Dodu francia hős (1848–1909)

június 15, 2018 - 13:11

Az első nő, aki Franciaország legnagyobb kitüntetését, a Légion d'honneur-t  megkapta. A francia-porosz háború idején Pithiviers-ben volt távirász és családjával a távirda épületében lakott. 1870 szeptemberében a poroszok elfoglalták a távirdát és a Dodu családot az egyik emeleti szobába zárták. Juliette egy csatlakozással lehallgatta  a szobán átmenő vezetéket, és 17 napon át tudott információkat adni a franciáknak a poroszok terveiről. Lebukott, hadbíróság elé állították és halálra ítélték. Szerencséjére még a kivégzése előtt megkötötték a fegyverszünetet és kegyelmet kapott.