Jelena Dimitrijević szerb író, költő, utazó (1862–1945)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Jelena Dimitrijević szerb író, költő, utazó (1862–1945)

március 27, 2019 - 20:08
A XIX század végének, XX. század elejének talán legjelentősebb szerb írója.

Kruševac-on született, jómódú, hagyományos ortodox családba. Gyerekkorában kezdett érdeklődni a nyelvek iránt, megtanult franciául, angolul, oroszul, olaszul, görögül és törökül. A nyelvek mellett íráskészsége is hamar kibontakozott, 1878-ban jelent meg első verse. 1881-ben házasságot kötött Jovan Dimitrijevic magasrangú katonatiszttel, Niš városában telepedtek le. Férje támogatta író és szociális tevékenységét, beutazták együtt Európát és Amerikát, útjairól írt könyvei nagy sikert arattak. Érdeklődésének középpontjában a nők élete állt, különösen a háremben élők helyzete foglalkoztatta. Jó barátságot ápolt török nőkkel, így közvetlen tapasztalatokat szerzett hárembeli életükről, erről szóló könyve 1897-ben jelent meg Pisma iz Niša o haremima címmel. Valamennyi versében, levelében, elbeszélésében, regényében fő téma a nő, a családban és a társadalomban elfoglalt helye, érzései, elnyomatása, kiszolgáltatottsága. A főművének tekintett Nove című regényéért 1912-ben megkapta a tekintélyes Matica Srpska díjat. 
Néhány munkája: Jelenine pesme; Đul-Marikina prikažnja; Fati-Sultan, Safi-Hanum,Mejrem-Hanum; Amerikanka; Pisma iz Misira; Novi svet ili u Americi godinu dana; Sedam mora i tri okeana. Putem oko sveta.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Massi Bruhn dán író, feminista (1846–1895)

december 27, 2017 - 00:52

A gribskovi erdészházban élt szüleivel. 40 éves volt, amikor anyja meghalt, és az addig engedelmes gyermekként élő nő elkezdhette önálló életét. Koppenhágába költözött és régi álmát beteljesítve írni kezdett, bekapcsolódott a nőmozgalomba. Életének hátralévő kilenc évébe belesűrített mindent, amit csak tudott. Újságot szerkesztett, regényeket és elbeszéléseket írt, fordított, előadásokat tartott. A dán nőszervezet, a Kvindelig Fremskridtsforening tagja lett, melynek Hvad vi vil című lapjában kezdett megjelenni 1888-ban folytatásos regénye, az Et Lægemiddel.

Karácsony Emmy festőművész, író (1896–1980)

augusztus 17, 2019 - 21:16

Kékesen született, Kolozsváron érettségizett a  Felső Leányiskolában. Ács Ferenc festőiskolájában tanult, utána Nagybányán Thorma János és Krizsán János voltak a mesterei.

A nagybányai iskola stílusában festett képeivel gyakran szerepelt kolozsvári, nagybányai és budapesti tárlatokon.

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.