Catherine Helen Spence író, szüfrazsista

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Catherine Helen Spence író, szüfrazsista

február 14, 2018 - 15:12
„Ausztrália nagyasszonya”: Catherine Helen Spence író, szüfrazsista. Az ausztrál ötdollároson is az ő arcképe látható.

„Ausztrália nagyasszonya” Skóciában született 1825-ben. 13 évesen hagyta el szüleivel az országot. Íráskészsége hamar kiderült, a The South Australian című lapban jelentek meg versei, elbeszélései. Első regénye 1854-ben jelent meg. Bátyja nevén a The Argus című országos lap dél-ausztráliai tudósítója volt.

Írásaiban sokat foglalkozott a nők és gyerekek helyzetével, a kisebbségek problémáival. A női választójogi mozgalom tagjaként sokat utazott, előadásokat tartott a nők szavazati jogának törvényesítéséért, a Women's Suffrage League of South Australia alelnöke volt. 1895-ben létrehozta az Effective Voting League of South Australia egyesületet.

1897-ben ő volt az első nő, akit az államszövetség szenátusába jelöltek, de nem sikerült bekerülnie.  

Nevét szerte az országban iskolák, könyvtárak, utcák, több portré, szobor, bélyeg őrzi, az ausztrál ötdollároson is az ő arcképe látható.

Édesanyjával 1891-ben.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az első svéd feminista: Sophia Elisabet Brenner

április 09, 2017 - 21:21

1659-ben született. Az első jelentős svéd írónő, 1693-ban megjelent, a női nem indokolt védelméről szóló írása miatt pedig az első svéd feministaként tartják számon. Kora szokásaitól eltérően rendkívül alapos nevelést kapott, apja elintézte, hogy a stockholmi német fiúiskolában – egyedüli lányként –  tanulhasson. A divatos festő, Elias Brenner felesége lett 1680-ban, házuk az irodalmi és művészeti élet egyik központja volt. 

Paule Mink francia újságíró, kommünár, feminista (1839–1901)  

április 29, 2017 - 22:50

Anyja francia arisztokrata, apja emigráns lengyel katonatiszt volt. Otthonában, magántanároktól kapott alapos nevelést. Fiatalon kötött házassága egy lengyel nemessel hamar felbomlott.

1866-ban lett tagja a Société de la revendication des droits de la femme (Egyesület a nők jogainak követeléséért) feminista szervezetnek, melynek fő célja a nőnevelés volt.

A radikális feministák képviseletében lett ismert szónok, egy szabadkőműves páholynak is tagja volt.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.