Beniczkyné Bajza Lenke író (1839–1905)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Beniczkyné Bajza Lenke író (1839–1905)

április 12, 2017 - 01:02
A 19. század egyik legolvasottabb magyar írónője.

Beniczkyné Bajza Lenke. Radóné Hirsch Nelly rajza, részlet.

Apja Bajza József író, költő, anyja Csajághy Laura testvére, Csajághy Júlia. 

Tizenhétéves korában kezdett publikálni, termékeny és sikeres írónak bizonyult. Regényei mellett sok elbeszélést írt, főmunkatársa volt a Nővilágnak, írásait gyakran közölte többek között a Koszorú, a Hölgyfutár, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló.

Első házassága válással végződött, második férje beniczei és micsinyei Beniczky Ferenc, Pest vármegye főispánja, akivel sokat utazott. Szalonja a pesti irodalmi élet központja volt. Népszerűségéhez feltűnő szépsége is hozzájárult.

1878-ban ő volt ( után) a második nő, akit a Petőfi-társaság beválasztott tagjai közé. 

Néhány munkája:

  • Beszélyek;  
  • A fátyol titkai;
  • A vér hatalma;
  • Saját kezébe;
  • A gyöngysor;
  • Tűzben;
  • A házasság titka;
  • Két szív harca;
  • A hegység tündére;
  • Becsületszó;
  • Zöld gyepen;
  • Végzetes tévedés;
  • Leányok tükre (Nagy magyar nők élete) .

Nem összekeverendő a szintén író val! 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



De Gerando Antonina pedagógus, író, műfordító (1845–1914)

január 03, 2019 - 00:00

Szülei August de Gerando gróf és Teleki Blanka testvére, Teleki Emma. Párizsban született, egyéves korában Magyarországra került, ahol Teleki Blankától tanulta a nyelvet. Párizsban tanult, 1861-ben tanítónői, 1864-ben tanárnői képesítést szerzett.

1872-ben Budapesten telepedett le, a -féle Nőegylet intézetében és a kézimunka-ipariskolában tanított.

"Haladjunk!" - Veres Pálné Beniczky Hermin a magyar nők oktatásáért

január 06, 2019 - 00:00

Beniczky Hermin (beniczei, micsinyei és pribóczi Beniczky Hermin Karolina) 1815. december 13-án nagymúltú, előkelő családban született a mai Szlovákia területén, Losonc közelében található Lázi-pusztán. A szociális érzékenység családi öröksége volt: anyai nagyapa, Sturman Márton különcnek számított, mert az üzemeiben dolgozó jobbágyoknak fizetést adott, a birtokain élő árva és szegény lányok számára pedig szalmakalapfonó gyárat hozott létre, hogy önálló keresetük legyen. Leánya, Sturman Karolina apjához hasonló elveket vallott.

Jászai Mari színész (1850–1926)

december 10, 2018 - 20:17

1850. február 24-én született Ászáron ácsmester gyermekeként. Nemesi származású, de elszegényedett anyja korán meghalt, apja ezután, ha úgy tartotta kedve, vizes kötéllel verte meg nyolc gyermekét. A kis Mari korán szolgasorba került, nyomorúságos körülmények között élt, de lopott perceiben vigaszt lelt az olvasásban. Szeretett színházast játszani, a többi gyereket rögtönzött jelenetekkel szórakoztatta. Szolgált Bécsben is, majd a königgrätzi csatában markotányosnő volt. Helytállásáért pénzjutalmat kapott, amiből ruhákat vett.