Elek Ilona vívó, az első magyar női olimpiai bajnok (1907–1988)

december 28, 2016 - 14:02

Arcképcsarnok

Sportolók

Az első magyar női olimpiai bajnok testvérével, Margittal, a Fodor Testnevelő és Vívó Intézetben tanult vívni. 1929-től a Detektív Atlétikai Club sportolói lettek, mert ez volt az egyetlen, amelyik zsidókat befogadott. Hatszor volt országos bajnok egyéniben, háromszor csapatban. Ötször volt Európa-, hatszor világbajnok. 1936-ban Berlinben az olimpián aranyérmes lett, 12 év múlva a londoni olimpián megvédte címét. 1952-ben Helsinkiben egy vitatott találattal lett ezüstérmes. Pályafutásáról, életéről nővérével közösen Így vívtunk mi címmel írt könyvet.

Az 1933-as Európa bajnok magyar női tőrvívó csapat (Balról jobbra: Danÿ Margit, Elek Ilona, Bogen Erna és Elek Margit)

Kapcsolódó tartalom

Májusban született

Elek Margit tőrvívó (1910–1986)

Tordasi Ildikó olimpiai bajnok tőrvívó (sz. 1951)

magyar nők

zsidó nők

olimpiai bajnok

vívó

testvérek

magyar nők a két világháború között

Egyszeri adomány

Más egyszeri összeg

Rendszeresen adományoznál?

Legújabb tartalmak

Abortuszpetíció50 1973–2023 médiamegjelenések

ápr 3, 2024 - 15:04

Az Abortuszpetíció50 1973–2023 konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői

Abortuszpetíció50 1973–2023 - beszámoló a Nőkért Egyesület konferenciájáról

már 13, 2024 - 22:09

Antoni Rita 2024. február 9-én a Sándor-palotánál. Fotó: Csoszó Gabriella.

Nem úgy lesz egy nő hiteles nőpolitikus, hogy úgy táncol, ahogy a férfiak fütyülnek - Antoni Rita beszéde a Sándor-palotánál

már 4, 2024 - 12:51

1553 magyar állampolgár tiltakozó levele országgyűlési képviselőkhöz az abortusz szigorítása ellen - 1973. augusztus

feb 26, 2024 - 00:48

Pécsi Eszter építész, statikus, az első magyar mérnöknő

december 16, 2015 - 15:30

Pécsi Eszter 1898. március 8-án, Pollák Eszter néven született Kecskeméten egy nehéz anyagi körülmények között élő, hétgyerekes családban. Ő készítette a margitszigeti fedett uszoda, a Budapest első vasszerkezetű magasházaként épült Fiumei úti baleseti kórház, a Kútvölgyi úti kórház, és több modern villa szerkezeti terveit. Elhagyta Magyarországot, 1958-ig Bécsben dolgozott, majd New Yorkba ment. 1915 és 1919 között a Technische Hochschule hallgatója volt Berlin-Charlottenburgban. Amikor 1919-ben a budapesti Műegyetem megnyílt a nők előtt, hazatért és itthon fejezte be tanulmányait.

Lehel Mária festőművész (1889–1972)

március 01, 2017 - 23:51

A posztimpresszionizmus egyik jelentős képviselője 1906 és 1914 között Nagybányán, későb Párizsban tanult. 1911-ben a Nyolcak kiállításának egyik résztvevője volt. 1924-ben Párizsba költözött, de többször hazalátogatott, 1946-tól véglegesen Olaszországban telepedett le. Kiállításai voltak Párizsban, Budapesten, Genovaban. Milánóban, Rómában. Festményei megtalálhatók a jászberényi Hamza múzeumban, a Nemzeti Galériában, több olasz múzeumban.

Zádor Anna művészettörténész (1904–1995)

január 22, 2017 - 13:46

Zádor Anna testvéreivel az 1920-as évek elején

1926-ban végzett a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet szakán. Zsidó származása ellenére Hekler Antal professzor mellett dolgozott az elkövetkező 10 évben, fizetés nélkül. 1944-ben elhurcolták, egy katonatiszt tanítványa kiemelte a menetből és Budapestre menekítette. Férje és egyik fivére koncentrációs táborban halt meg. A háború után a Franklin Társulat vezetője lett, 1951-től az ELTE Művészettörténeti Tanszékén tanított. Doktori disszertációját 1961-ben védte meg. A tanítás mellett sokat publikált, nemzetközi szinten is elismert tudós volt.