Forough Farrokhzad iráni költő, filmrendező (1935–1967)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Forough Farrokhzad iráni költő, filmrendező (1935–1967)

február 07, 2015 - 21:41
A XX. század egyik legjelentősebb iráni költője varrást és festést tanult a Kamalolmolk műszaki főiskolán, de igazán a költészet iránt vonzódott. Fő témái a női lét, a nőjogok hiánya, a kiszolgáltatott nő. 1955-ben jelent meg első kötete Asir (A fogoly) címmel, gyorsan követte a Divar (A fal). A hagyományos életformát megkérdőjelező művei éles vitákat váltottak ki. 1959-ben Angliában filmkészítést tanult, visszatérte után 1962-ben készítette számos nemzetközi díjjal elismert A fekete ház című filmjét, amely egy lepratelep életéről szól. Az írást sem hagyta abba, Esian (Lázadás) és Tavallodi Digar (Másik születés) címen jelentek meg könyvei. 32 évesen autóbalesetben halt meg. Az iszlám forradalom idején művei tiltólistára kerültek. 
 
 
 
 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Jane Campion új-zélandi rendező (sz. 1953)

április 02, 2017 - 23:33

Az első új-zélandi rendező, aki a nemzetközi porondon is komoly rangot szerzett magának. Az egyetemen antropológiából szerzett diplomát, majd festészeti és filmes tanulmányokat folytatott. Már első rövidfilmje, a  Peel  Arany Pálmát kapott 1986-ban Cannes-ban. 1990-ben az Angyal az asztalomon című háromórás moziban egy új-zélandi írónő önéletrajzát dolgozta fel. Rendhagyó szerelmi története, A zongoralecke, az Új-Zélandra kényszerházasságba érkező néma nőről világsiker lett, a főszereplő Holly Hunter alakításáért Oscar-díjat kapott.

Taslima Nasrin bangladesi orvos, író, feminista (sz. 1962) 

május 05, 2017 - 23:40

Műveiben megrázóan mutatja be, milyen kiszolgáltatottak, megalázottak a tradicionális iszlám társadalomban a nők. Tevékenysége annyira felbőszítette hazája fundamentalista vezetőit, hogy könyveit elégették és vérdíjat tűztek ki rá. Útlevelét elkobozták, eljárást indítottak ellene, de a PEN és az Amnesty International kimenekítette Bangladesből és Svédországban kapott menedékjogot.  2004-től néhány évet az indiai Kolkatában és Új-Delhiben töltött.  Nasrim 17 könyvet és számtalan cikket írt, műveit több, mint 20 nyelvre fordították le.

Sugár Kata fotóművész (1910–1943)

szeptember 03, 2017 - 12:30

A szociofotó egyik markáns képviselője, Kalmár Katalin Ágnes Valkányban született, apja jómódú földbirtokos, aki mindenben támogatta, így rövid életében anyagi problémái nem voltak. A jóhírű Förstner intézetben tanult, majd Madzsar Alice ti iskolájába járt. 1932-ben kötött házasságot Sugár Andor festőművésszel, az ő révén került kapcsolatba a baloldali mozgalommal. A fotózást Reismann Mariann műtermében tanulta meg.