Néma? Alszik? Halott? Sebaj, csak szép legyen! - avagy mit üzennek a mesék a kislányoknak?

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Néma? Alszik? Halott? Sebaj, csak szép legyen! - avagy mit üzennek a mesék a kislányoknak?

május 29, 2010 - 10:31
​​​​​​​Hófehérke, Csipkerózsika, Hamupipőke és társaik. Ha a gyerekkori kedvenc mesék iránt érdeklődök, ezek gyakran szerepelnek nők válaszaiban. Azonban ha megnézzük, mit üzennek ezek a történetek a gyerekeknek a nemi szerepekről, arra jutunk, nem jó, ha egy kislány CSAK ilyeneket hall. A feminista mesekritikánk következik.

Mesék

Hófehérke, Csipkerózsika, Hamupipőke és társaik. Ha a gyerekkori kedvenc mesék iránt érdeklődök, ezek gyakran szerepelnek nők válaszaiban. Azonban ha megnézzük, mit üzennek ezek a történetek a gyerekeknek a nemi szerepekről, arra jutunk, nem jó, ha egy kislány CSAK ilyeneket hall.

A feminista mesekritika

A hetvenes években a feminista kritika a mesékre is kiterjedt, különös tekintettel ezekre a népszerű tündérmesékre. Mit tanítanak ezek a kislányoknak, milyen nőképet állítanak eléjük? - tették fel az elemzők a kérdést. Arra jutottak, hogy a problémák e klasszikus mesékkel a következők:

  • a lány egyetlen, fő és elengedhetetlen értéke a szépsége
  • a lány passzív, ritkán indul kalandos útra, nem ő vágja le a sárkány fejét, ritkán csinál egyáltalán bármit is, jellemző módon - sokszor egy hímnemű szörnyeteg (sárkány) áldozataként -  csak vár (esetenként akár alva vagy holtan...) megmentőjére
  • e mesék egyenlőtlenül ábrázolják a szerelmet, a románcot: jön a királyfi fehér lovon, elbűvöli a lány szépsége, és a hetedhét országra szóló lakodalommal minden meg van oldva, a lány életcélja beteljesül, mert a lány egyetlen vágya és élete egyetlen értelme, hogy egy megfelelő férfi felesége legyen (az uralkodó mindig férfi)
  • a lány gyakran cseretárgy férfiak közt ("a király odaígérte lányát és fele királyságát")
  • ha egy nő aktív, hatalommal bíró, és nem függő lény, akkor vagy csúnya (boszorkány), vagy gonosz (mostoha), vagy nem emberi nő (tündérkeresztanya)

Példák a Zelda Lily-n

Fentiekkel összefüggésben a héten a egy ironikus hangvételű cikkében a -10340">Disney-hercegnőket vette górcső alá.

A kis hableány? Drasztikusan megváltoztatja a testét (emberi lábak uszony helyett), feláldozza a korábbi életét, identitását, barátait, sőt még a hangját is egy férfi miatt, aki számára a lány némasága nem tűnik túl nagy problémának - végülis a csinos pofika megvan, az a lényeg, a nőknek úgy sincs semmi fontos mondanivalójuk. (Ugye tele vagyunk viccekkel, melyek a nők beszédét pocskondiázzák, és akár ideálisnak láttatják a néma feleséget - ha-ha-ha...) 

Hófehérke? A patriarchális társadalomban nem csak rondának lenni szívás, a szép lány se jár jobban, most is meg akarják ölni - a szépségkultusz megosztja, egymás ellen fordítja a nőket (meg önmaguk ellen, de ez itt nem problematizálódik). A hatalommal bíró nő mindig gonosz - jelen esetben a mostoha. Hófehérkét a jósága menti meg, és gondoskodó természete, ahogy ellátja a hét törpét, elvégzi rájuk a házimunkát. Végül mégis meghal, de a királyfi így is ráizgul - a csinos pofika a lényeg, az se baj, ha a nő halott - sőt, annál tökéletesebb (nekrofília rulz) a nő úgyis legyen passzív, maradjon egy helyben (otthon, koporsóban) A királyfi figyelme meg olyannyira elsöprő jelentőségű, hoyg még halottkeltésre is képes.

Hasonló a tanulsága a Csipkerózsikának is, mely a passzív (alvó) nő vonzerejéről szól.

Hamupipőke? Ha szép vagy, könnyedén megszökhetsz a rossz életkörülményeid elől, csak hívd fel magadra egy herceg figyelmét. Innen a Beauvoir által Hamupipőke-mítosznak nevezett jelenség, amikor egy nő, ahelyett, hogy maga érvényesülne, "jól akar férjhez menni", így biztosítva társadalmi, anyagi felemelkedését.  Én ezzel összefüggésben megemlíteném még, hogy bele kell férni abba a cipőbe - azaz a társadalom által meghúzott határokon egy nőnek sem testben, sem lélekben nem szabad túlnőni.

A Szépség és a szörnyetegben a szörnyeteg, mint a Zelda Lily írja, eredetileg egy vadbarom, és a mese azt a nagyon veszélyes mítoszt terjeszti, hogy az ilyeneket könnyedén meg lehet változtatni.

Feminista mesék

Hogy néz ki egy feminista mese? Pat Murphy - Dragon's Gate c. szövege (a Year's Best Fantasy-sorozatban jelent meg, sajnos csak angolul) - jó példa erre. A narrátor Al, egy fiatal lány (ergo a nők mondják el saját történeteiket,nem a férfiak helyettük), aki férfiruhában történeteket mesél kocsmákban (többek között egy elrabolt királylányról), az anyjával járva az utat. Az anyja azonban megbetegszik, és a boszorkány szerint csak sárkányvér tudná megmenteni. Al bátran fel is kerekedik, elmegy a sárkány barlangjába. De ő, mivel nem forrófejű királyfi, nem rögtön abban gondolkodik, hogy egyből megöli a sárkányt, arra gondol, megpróbálja vele megbeszélni a dolgot, és kérni tőle három csepp vért. Közben azonban útnak indul a "királyfi fehér lovon" is, ő viszont ádáz gyilkos szándékkal. A sárkányról kiderül, hogy ő az elrabolt hercegnő, és szívesen ad három csepp vért. Miután visszaváltozik hercegnővé, nem alél el az arrogáns királyfi házassági ajánlatától. Átveszi korábbi birodalma felett a hatalmat, Al pedig onnantól kezdve női ruhában jár, és újra Alitának nevezi magát, mert a szoknyában a serege élén vágtató hercegnő által inspirálva rájön, nem kell feltétlenül "férfiidentifikálódni" ahhoz, hogy nőként erősek, cselekvőképesek legyünk.

Magyarul is megjelentek Angela Carter mese-átiratai A kínkamra c. kötetben - ezek azonban a mesék rejtett erotikumát is kihangsúlyozzák, így felolvasásukat gyerekeknek egyáltalán nem ajánlom. Sokkal inkább számíthat a kötet a különleges horrortörténetek kedvelőinek figyelmére.  Angela Carter sajátos, szofisztikált nyelvezetét, esetenként megdöbbentő, elegáns perverzióit lehet vagy nagyon szeretni, vagy nagyon utálni - de közömbösnek maradni irántuk kevésbé. Olvashatunk többek között egy Kékszakáll-átiratot, ahol a Hamupipőke-mítosznak bedőlő, gazdagon férjhezmenő lányt végül az anyja menti meg, és a lány hozzámegy a szelid természetű, vak zongorahangolóhoz, akivel boldogan élnek, míg meg nem halnak. A szerelem házának úrnőjében Csipkerózsika mint vámpír köszön vissza - vonakodva hódol csak be vérivó örökségének, ám áldozat sem akar lenni (akinek lereszelik a tépőfogait, levágják a karmait, elveszik az erejét) - lehetséges-e kitörni az alá-fölérendeltségi viszonyok csapdájából, megvalósulhat-e az egyenlőség egy kapcsolatban?  Ez a mese központi kérdése. A Piroska és a farkas-átiratban meglepő módon a nagymama a farkas - ugyanennek a másik átiratában pedig a fenevad a lány lábánál ülve, megszelidülve végzi.      

Ugyanakkor a szabad mesélés lehetőségei is végtelenek, és a magunk által kitalált történetekben tetszés szerint ruházhatjuk fel a királylányt aktivitással, erővel, vagy működtethetjük együtt női és férfi főszereplőt, vagy gondolhatunk erőszakmentes megoldásokra, konfliktuskezelésre - ha mesélnem kellene egy gyereknek, én biztosan megpróbálkoznék ezzel is.

Konklúzió helyett beszélgetésindító kérdésekkel zárnék:

  • Nektek mik voltak a kedvenc gyerekkori meséitek? (nem baj, ha a feministák által megkritizált klasszikusok :) - én is szerettem őket, és minden hátrányuk ellenére ha lenne kislányom, őt sem fosztanám meg tőlük, nem hiszek a puritanizmusban a feminizmus megélését illetően :) Voltak a hozzászólók közt, akik a Zelda Lily cikkét is túlzásnak tartották. Nem baj, ha szeretjük ezeket, csak ne éljünk bennük.)
  • Akinek van gyereke, mit tapasztal, milyen meséket szeret a lánya/fia, és ezek hogyan, mennyire hatnak rá? 
  • Milyen nem tipikus meséket ismertek, ahol pozitív implikációkat találunk a női szereplőket illetően? (aktív, kalandozó, bátor, hős nő, stb.) Az eddig megkérdezettek a Hét hattyút említették, ahol a lány menti meg hattyúvá vált bátyjait. 
  • Arra is gondoltam, indíthatnánk egy meseíró-pályázatot :) - mit szóltok?

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A férfiak a Földről jöttek! És a nők is…! (Dr. Gary W. Wood: Nemek, hazugságok és sztereotípiák)

augusztus 07, 2011 - 08:49

Régebben olvastam egy könyvet, amelyet akkor teljesen készpénznek vettem: Dr. Marianne J. Legato „Miért nem emlékeznek a férfiak, és miért nem felejtenek a nők?” c. művét (Hajja Kiadó, 2008).

A költészet napja 2. - egy kortárs magyar költőnő új kötete

április 11, 2011 - 13:08

Nemrég a következő levelet kaptam, úgy gondolom, a költészet napja éppen megfelelő a megjelenésre - szerk.)

 

"Kedves szerkesztö!

 

Szeretném felhívni egy nemrégiben megjelent verseskötetemre a Nökert honlap figyelmét.

A verseskötet címe Feloldozás, és irtam egy rövid önrecenziót erröl ami megjelent a kiadó honlapján ( le kell menni az aljára lapnak):

http://aghegy.hhrf.org/index.php/K%C3%B6nyveink

A nők kirekesztése a kánonból - egy nyugdíjas magyartanár eszmefuttatása

november 11, 2012 - 14:06
Illusztráció (Fotó: Pixabay)

Aktív pályafutásom mintegy felében magyar-történelemszakos tanárként dolgoztam. E tevékenységem során mindig végigkísért a kötelező olvasmányok problémája – most nem arról van szó, hogy egyes „kötelezőkkel” világnézeti okokból nem értettem egyet – hanem mert ugye a tanítványaim jó fele lány volt. És egyébként is felmerül akérdés: miért maradtak ki az iskolai oktatásból az írónők és költőnők? (Leszámítva Kaffka Margitot.) Így nagyon is egyetértettem Péntek Orsolyának a eszmefuttatásával: