Sophie von Knorring svéd író (1797–1848)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Sophie von Knorring svéd író (1797–1848)

szeptember 29, 2017 - 14:40

Jómódú, művelt arisztokrata családból származott. Első könyvét 1929-ben, megözvegyült nővére vigasztalására kezdte írni, Cousinerna (Unokatestvérek) címmel, 1834-ben jelent meg név nélkül. Ezt követően több regénye, esszéje jelent meg, a svéd realista regény egyik úttörőjeként tartják számon. Regényei az általa jól ismert arisztokrata körökben játszódnak, kritikusai kiemelik hiteles nőábrázolását. Egyetlen könyve jelent meg saját neve alatt, a Sagan om pinsessan Rosalinda eller foglarnes konungarike (Rosalinda hercegnő meséje).

Néhány munkája:

  • Illusionerna (Illóziók);
  • Förhoppningar (Remények);
  • Torparen och hans omgivning (A gazda és az úr);
  • En kunglig sekter (Egy törvényszéki tisztviselő).

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Kalocsa Róza író, pedagógus (1838–1901)

január 11, 2019 - 00:00

A pedagógus családból származó tanárnő az elsők között volt, akik szorgalmazták a magyar nyelv tanítását az iskolákban. Az ország számos intézményében tanított, Szatmáron a protestáns leánynevelő intézetnek, Debrecenben a református felsőbb leányiskola internátusának, Pesten a Evangélikus Református Felsőbb Leányiskolának volt igazgatója. Sokat publikált (gyakran férfi álnév alatt), cikkeket, tanulmányokat, tankönyveket, elbeszéléseket, regényeket írt, franciából és angolból fordított, a volapük (mesterséges nyelv) lelkes támogatója volt.

Néhány műve: 

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Bezerédj Amália író, az első magyar gyerekkönyv szerzője (1804–1837)

december 27, 2016 - 14:28

Az első magyar gyermekkönyv szerzője Szentivánfán született nemesi családból. Széleskörű nevelésben részesült, gyerekkorától tanulta a latin, angol, francia, német nyelveket, zongorázott és hárfázott. Igen fiatalon, 1821-ben ment férjhez távoli rokonához, Bezerédj Istvánhoz. Élénk társadalmi életet éltek, baráti körük liberális felfogású. Amália elbeszéléseket írt, melyek főleg a nőneveléssel, női sorsokkal foglalkoztak. Része volt az első szekszárdi óvoda megnyitásában.