Szerző Mamika

Olvasási idő

less than
1 minute

a- a+

Közzétéve 7 éve

Legutóbb frissítve 5 éve

Eddig olvastam

Badár Erzsi (Simon Sándorné) fazekas (1889–1985)

július 28, 2017 - 21:35

1935-ben ő volt az első nő, aki mestervizsgát tett fazekasságból.

Arcképcsarnok

Művészek

Népművészek

Fazekas apjától tanulta meg a mesterség alapjait. 1935-ben ő volt az első nő, aki mestervizsgát tett fazekasságból. A hagyományos túri díszítőelemeket felhasználva hozta létre saját, jellegzetes alkotásait. Munkái nemcsak hazai, hanem külföldi kiállításokon is komoly sikert arattak. 1968-ban megkapta a Népművészet Mestere címet.

Kapcsolódó tartalom

Júliusban született

Győri Klára mesemondó, önéletrajzíró (1899–1974)

Greksa Borbála hímző- és pingálóasszony (1927–1985)

magyar nők

fazekas

első nő

folklór

Népművészet Mestere

magyar nők a két világháború között

Hosszú élet

Egyszeri adomány

Más egyszeri összeg

Rendszeresen adományoznál?

Legújabb tartalmak

Abortuszpetíció50 1973–2023 médiamegjelenések

ápr 3, 2024 - 15:04

Az Abortuszpetíció50 1973–2023 konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői

Abortuszpetíció50 1973–2023 - beszámoló a Nőkért Egyesület konferenciájáról

már 13, 2024 - 22:09

Antoni Rita 2024. február 9-én a Sándor-palotánál. Fotó: Csoszó Gabriella.

Nem úgy lesz egy nő hiteles nőpolitikus, hogy úgy táncol, ahogy a férfiak fütyülnek - Antoni Rita beszéde a Sándor-palotánál

már 4, 2024 - 12:51

1553 magyar állampolgár tiltakozó levele országgyűlési képviselőkhöz az abortusz szigorítása ellen - 1973. augusztus

feb 26, 2024 - 00:48

Thury Zsuzsa író (1901–1989)

április 21, 2017 - 23:44

Termékeny és sikeres író volt, első elbeszélései 1921-ben a Pesti Naplóban jelentek meg, 1927-től három évig Párizsból tudósította a lapot. 1930-ban Kolozsvárra költözött, az Ellenzék című lap munkatársa volt, 1936-tól Budapesten élt. Alapító tagja volt az Ezredvég című folyóiratnak. Könyvei az olvasók minden korosztályában igen népszerűek voltak. Három alkalommal kapta meg a József Attila díjat.

Néhány munkája:

Bródy Lili költő, író, újságíró (1906–1962)

május 02, 2017 - 21:46

Banktisztviselőnek indult, majd a Pesti Hírlap, 1945 után a Magyar Nemzet munkatársa volt. Regényeiben szórakoztató, könnyed hangon a kortárs, általában polgári nők életét mutatta be.

A Bozzay Margit szerkesztette Magyar Asszonyok Lexikona 1931-ben így ír róla:

Varga-Móricz Ida keramikus, szobrász, grafikus (1894–1987)

április 21, 2017 - 13:06

1914-től az Iparművészeti Főiskola hallgatója volt, szobrászatot Abt Sándortól és R.A. Zutt-tól tanult, mellette a Magyar Képzőművészeti Főiskola esti rajztanfolyamára járt. A Képzőművészeti szabadiskolában Vedres Márknál tanult, később Beck Ö. Fülöp magántanítványa lett. 1920-ban házasságot kötött Varga Hugó János költő, filozófussal és Bécsben telepedtek le. Kerámikusként dolgozott, Ausztriában, Egyiptomban, Kanadában, Németországban is voltak kiállításai. Grafikusként portrékat rajzolt valamint bátyja, Zsigmond műveihez készített illusztrációkat.