Szerző Mamika

Olvasási idő

less than
1 minute

a- a+

Közzétéve 7 éve

Legutóbb frissítve 5 éve

Eddig olvastam

Badár Erzsi (Simon Sándorné) fazekas (1889–1985)

július 28, 2017 - 21:35

1935-ben ő volt az első nő, aki mestervizsgát tett fazekasságból.

Arcképcsarnok

Művészek

Népművészek

Fazekas apjától tanulta meg a mesterség alapjait. 1935-ben ő volt az első nő, aki mestervizsgát tett fazekasságból. A hagyományos túri díszítőelemeket felhasználva hozta létre saját, jellegzetes alkotásait. Munkái nemcsak hazai, hanem külföldi kiállításokon is komoly sikert arattak. 1968-ban megkapta a Népművészet Mestere címet.

Kapcsolódó tartalom

Júliusban született

Győri Klára mesemondó, önéletrajzíró (1899–1974)

Greksa Borbála hímző- és pingálóasszony (1927–1985)

magyar nők

fazekas

első nő

folklór

Népművészet Mestere

magyar nők a két világháború között

Hosszú élet

Egyszeri adomány

Más egyszeri összeg

Rendszeresen adományoznál?

Legújabb tartalmak

Abortuszpetíció50 1973–2023 médiamegjelenések

ápr 3, 2024 - 15:04

Az Abortuszpetíció50 1973–2023 konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői

Abortuszpetíció50 1973–2023 - beszámoló a Nőkért Egyesület konferenciájáról

már 13, 2024 - 22:09

Antoni Rita 2024. február 9-én a Sándor-palotánál. Fotó: Csoszó Gabriella.

Nem úgy lesz egy nő hiteles nőpolitikus, hogy úgy táncol, ahogy a férfiak fütyülnek - Antoni Rita beszéde a Sándor-palotánál

már 4, 2024 - 12:51

1553 magyar állampolgár tiltakozó levele országgyűlési képviselőkhöz az abortusz szigorítása ellen - 1973. augusztus

feb 26, 2024 - 00:48

Cselédlányból festőművész: Kovács Mári

augusztus 13, 2017 - 23:06

A műveit Mári névvel aláíró művész Hódmezővásárhelyen született. 1904-ben Tornyai János cselédje, majd modellje lett. Ő is festeni kezdett, témája legtöbbször az alföldi élet, táj volt. Képeit Tornyai, a művésztársak, később a kritikusok is komoly elismeréssel fogadták. Tornyai egy levelében "a magyar Cézanne"-nak nevezte. Első nyilvános bemutatkozása szülővárosában volt Mári kiállítása címmel, utolsó kiállítását kilencvenedik születésnapján, 1973-ban szintén Hódmezővásárhelyen rendezték meg. Művei mai napig a galériák keresett darabjai.

Somló Sári szobrász, író, költő (1886–1970)

március 02, 2017 - 00:31

Aradon született színészcsaládból, 1893-ban költöztek Budapestre. Az Iparművészeti iskolába járt, ahol végzés után 1912-ben tanársegéd lett. 1908-ban a párizsi Exposition des Arts Décoratifs kiállításon Filozófia című szobra nagydíjat kapott. Portrékat, kisplasztikákat és síremlékeket készített, többek között Vajda Jánosét és Tartsay Vilmosét. Katona József mellszobra ma a Színháztörténeti Múzeumban található. A Magyar Képzőművésznők Országos Egyesületének titkára, majd 1922-1948 között elnöke volt. Több kötet elbeszélést és verset is publikált.

Beniczkyné Bajza Lenke író (1839–1905)

április 12, 2017 - 01:02

Beniczkyné Bajza Lenke. Radóné Hirsch Nelly rajza, részlet.

Apja Bajza József író, költő, anyja Csajághy Laura testvére, Csajághy Júlia.

Tizenhétéves korában kezdett publikálni, termékeny és sikeres írónak bizonyult. Regényei mellett sok elbeszélést írt, főmunkatársa volt a Nővilágnak, írásait gyakran közölte többek között a Koszorú, a Hölgyfutár, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló.