Alexandra Gripenberg finn író, újságíró, politikus, feminista (1857–1913)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Alexandra Gripenberg finn író, újságíró, politikus, feminista (1857–1913)

március 24, 2017 - 01:05

Az első finn nőjogi szervezet, a Suomen Naisyhdistys  alapítója arisztokrata családból származott. Az 1870-es évek elején kezdett publikálni, Ringa vagy Aarne írói nevek alatt. 1887-88-ban Angliában és az Egyesült Államokban tanulmányozta a kortárs nőmozgalmat, megismerkedett a helyi aktivistákkal és részt vett a Washingtonban tartott nemzetközi nőkonferencián. Hazatérése után megválasztották a  Suomen Naisyhdistys  elnökének. 1893 és 1899 között az International Council of Women pénztárnoka volt. 1906-ban a finn nők választásra jogosultak lettek, ő volt az egyike annak a 19 nőnek, akiket beválasztottak a parlamentbe. 1908 márciusában a meghívására Magyarországon is járt. 

"Mind személye, mind előadása sok előítéletet döntött meg. Egyéniségének előkelő egyszerűsége, szelídsége lefegyverezte még azokat is, akik a „nőiességet” féltik a nő politikai jogaitól. Előadásában különösen figyelemreméltó és a finn nők tevékenységét jellemző az, hogy egyetlen esztendőben, 1905-ben, 300 népgyűlést tartottak a nők választójoga érdekében. Az asszonyoknak köszönhető számos szociálpolitikái kezdeményezés közül különösen az alkohol elleni küzdelemben elért sikerüket emelte ki." - írja A Nő és a Társadalom.

Néhány munkája: I tätnande led; Kahdeksan tunnin kokemukset; Orjien vapauttaminen Pohjois-Amerikassa; Reformarbetet till förbättrande af kvinnans ställning: 1–3; Hvarför böra vi bilda kvinnoföreningar?; Finsk Kvinnoförening 1884–1909; Legal Position of the Finnish Women.

Tizenhárman az első tizenkilenc finn képviselőnő közül 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Maria Deraismes (1828–1894), az első francia feminista szervezet alapítója

május 17, 2012 - 23:00

Maria Deraismes (ejtsd: dörem) 1828. augusztus 17-én született, jómódú, művelt középosztálybeli családban. Szülei gondot fordítottak taníttatására, iskoláit Pontoiseban kezdte, majd Párizsban fejezte be. Miután szüleitől komoly vagyont örökölt, meg tudta őrizni függetlenségét, és úgy döntött, nem megy férjhez.

Emilie Kempin-Spyri svájci jogász (1853–1901)

március 16, 2017 - 15:35

Az első nő volt Svájcban, aki jogi egyetemre járhatott, és az első nő Európában, akit jogi doktorrá avattak 1887-ben.  Ügyvéd azonban nem lehetett, mert nő volt. Ügyvédek csak svájci állampolgárok lehettek, a nők azonban nem voltak teljesjogú állampolgárok. Kérvényt nyújtott be a Bundesgericht-hez (svájci legfelsőbb bíróság) melyben azzal érvelt, hogy a megkövetelt "svájci állampolgárság" nőkre is érvényes lehet. Miután ezt és a zürichi egyetem oktatói állására jelentkezését is visszautasították, családjával az Egyesült Államokba emigrált.

Charlotte Whitton kanadai politikus, feminista (1896–1975)

március 25, 2017 - 00:15

Az 1920-as években szociális munkásként dolgozott, komoly erőfeszítéseket tett a fiatalkorú bevándorlók és az elhanyagolt gyerekek helyzetének javításáért. Kezdeményezője volt a Canadian Council on Child Welfare létrehozásának. Remek szónok volt, Amerikaszerte a szociális rendezvények keresett előadója. 1951-ben Ottawa polgármesterévé választották, ő volt az első nő, aki ezt a beosztást nagyvárosban elérte. Híres volt szenvedélyességéről és gyakran éles nyelvéről, különösen a férfikollégákkal szemben. Gyakran idézett mondása: