Karolina Svetlá cseh író, feminista (1830–1899)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Karolina Svetlá cseh író, feminista (1830–1899)

február 24, 2017 - 14:11

Az utca, ahol Prágában született, ma róla van elnevezve. Jómódú polgárcsalád lánya, nyelveket, zenét tanult. Kezdő íróként megismerkedett és barátságot kötött a már neves Božena Nemcovával. Sokat foglalkoztatták a cseh nemzeti problémák, a nők helyzete a társadalomban. 1865-től tagja volt az American Club of Ladies-nek, ahol előadásokat és vitaesteket rendeztek a nők problémáiról. 1871-ben megalapította a Zensky vyrobni spolek cesky egyesületet, ahol a nők ingyen tanulhattak szakmai és üzleti ismereteket. 

Néhány munkája: 

  • Frantina (magyarul is megjelent: Madách Kiadó, 1984) - rövid részlet olvasható
  • Vesnický román;
  • Kříž u potoka; 
  • Nemodlenec;
  • Z literárního soukrom;  
  • Zvonečková královna;
  • Černý Petříček.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Alba De Céspedes kubai/olasz újságíró, író, feminista (1911–1997)

március 02, 2017 - 01:46

Nagyapja, Carlos Manuel de Céspedes, “a haza atyja”, kubai nemzeti hős, apja Kuba olaszországi nagykövete, anyja olasz nemesi család leszármazottja volt. Az 1930-as évek elején olasz újságoknak dolgozott. Első regénye  L’Anima Degli Altri címmel 1935-ben jelent meg, ugyanebben az évben antifasiszta tevékenysége miatt bebörtönözték. Nessuno Torna Indietro és La Fuga című regényeit megjelenésük után betiltották. 1943-ban ismét börtönbe került, mert a Radio Partigiana nevű partizánrádió munkatársa volt. A háború után Párizsba költözött.

Irma von Troll-Borostyani osztrák író, újságíró, feminista (1847–1912)

március 18, 2017 - 23:28

Salzburgban született, a város krónikája szerint ő volt az első szüfrazsett. Bécsben zenét tanult, és ott jelentek meg első írásai Leo Bergen néven. Budapesten vállalt zenetanári állást, ott ismerkedett meg későbbi férjével, Borostyáni Nándor újságíróval. Családi tragédia miatt Irma visszament Salzburgba, Nándor Párizsban élt, a házasság csak levelezésükben létezett. A következő években írásaiban az emancipációval, a nőkérdés problémáival foglalkozott. 1878-ban jelent meg Die Mission unseres Jahrhunderts. Eine Studie über die Frauenfrage (Századunk missziója.

Lilli Suburg észt író, újságíró, lányiskola-igazgató, feminista (1841-1923)

december 11, 2015 - 10:01
Lili Suburg

Az észt nemzeti öntudatra ébredés az 1860-as években kezdődött, a túlzott német befolyással szemben. 1877-ben Lilli első nőként jelentetett meg észt nyelven novellát, ami nagy visszhangot keltett. 1880-ban újabb meghökkenést váltott ki, amikor örökbe fogadott egy árva gyermeket, Anna Wiegandtot, és egyedülálló anyaként, magánórákat adva nevelte. A továbbiakban célja egy lányiskola alapítása volt, ahol észt nyelven folyik az oktatás. További novellákat jelentetett meg, az egyikben pl. a kényszerházasságok ellen foglalt állást.