Leontine Sagan dél-afrikai rendező, színész (1889–1974)

február 10, 2017 - 17:41

Az első leszbikus témát feldolgozó rendező.

Arcképcsarnok

Művészek

Film- és színházi rendezők

Az első leszbikus témát feldolgozó rendező Budapesten született. 1899-ben családjával Dél-Afrikába költözött, ahol a johannesburgi német iskolában tanult. 1910-től a berlini színművészeti akadémián Max Reinhardt tanítványa volt. Először kisebb, majd egyre komolyabb szerepekben lett ismert. 1931-ben Mädchen in Uniform (Lányok az intézetben) címmel rendezett filmje, melyben kizárólag nők szerepeltek, világsikert hozott számára. Következő filmjét Angliában a Korda stúdióban forgatta Men of Tomorrow címmel. 1939-ban visszatért Dél-Afrikába, egyik alapítója volt a johannesburgi nemzeti színháznak. Az elkövetkező évtizedeket kizárólag a szinháznak szentelte, 85 éves koráig dolgozott.

A Lányok az intézetben c. film magyar felirattal itt megtekinthető (sajnos nem engedi beágyazni):

https://www.youtube.com/watch?v=n0UpV2dSIIQ&t=3324s

Kapcsolódó tartalom

Februárban született

Dél-Afrika

Leszbikus nők

Egyszeri adomány

Más egyszeri összeg

Rendszeresen adományoznál?

Legújabb tartalmak

Abortuszpetíció50 1973–2023 médiamegjelenések

ápr 3, 2024 - 15:04

Az Abortuszpetíció50 1973–2023 konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői

Abortuszpetíció50 1973–2023 - beszámoló a Nőkért Egyesület konferenciájáról

már 13, 2024 - 22:09

Antoni Rita 2024. február 9-én a Sándor-palotánál. Fotó: Csoszó Gabriella.

Nem úgy lesz egy nő hiteles nőpolitikus, hogy úgy táncol, ahogy a férfiak fütyülnek - Antoni Rita beszéde a Sándor-palotánál

már 4, 2024 - 12:51

1553 magyar állampolgár tiltakozó levele országgyűlési képviselőkhöz az abortusz szigorítása ellen - 1973. augusztus

feb 26, 2024 - 00:48

Pulszky Ferencné Walter Teréz író (1819–1866)

február 07, 2015 - 21:44

Therese von Walter előkelő bécsi bankárcsalád híresen szép és rendkívül művelt lánya beleszeretett az „ellenségbe”, Pulszky Ferencbe, feleségül ment hozzá, Magyarországra költözött, és az országba is beleszeretett. Amikor férje a szabadságharcban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült, oda is követte. Az Angliában és Amerikában töltött évek alatt cikkeket, elbeszéléseket publikált, melyekben a magyar ügy mellett állt ki.

Főműve, a Memoirs of a Hungarian lady (1850, London) németül is megjelent, magyarul itt olvasható:

Ferenczi (Ferentzi) Magda író (1890–1913)

február 07, 2015 - 21:46

Ferentzi Magda (MI alapú képrestaurációval készült kép)

Súlyos tüdőbetegsége miatt egy davosi szanatóriumban élt. Író apja és testvére tehetsége benne is megvolt, ezt Fehér árnyékok címmel publikált regénye is bizonyítja, melyben a szanatóriumi életet mutatja be. A könyv az írónő halála után jelent meg, Péczely-díjat kapott.

Indiai–magyar rapszódia - Amrita Sher-Gil élete

február 09, 2015 - 18:14

Budapesten a Szilágyi Dezső téren, a Pecz Samu-féle református téglatemplommal szemben áll egy régi belvárosi bérház. Sorban, a többi között. A 4-es számot viseli. Nincs is benne semmi izgalmas. Magas, több szintes építmény, lakásokkal és irodákkal zsúfolt. Ha közelebb megyünk hozzá, máris sejtelmesebbé lesz. Rendezett ugyan, de itt-ott azért omlik róla a vakolat. Egy-két repedést, szúrágott ablaktáblát is látunk, és őriz magában valamit, hiszen emléktáblák vannak rajta – nem is akárkiké. Az egyik tanúsága szerint Bartók Béla élt itt a XX. század első felében, mielőtt a II.