Constance Ellis ausztrál orvos (1872–1942)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Constance Ellis ausztrál orvos (1872–1942)

március 18, 2016 - 01:10
Az első ausztrál nő, aki a melbourne-i egyetemen orvosi diplomát szerzett.

Constance Ellis

1899-ben végzett, sebészetből második, belgyógyászatból harmadik volt évfolyamán. Rezidens éveit a Royal Melbourne Hospital-ban és a Royal Children's Hospital-ban töltötte. 1903-ban visszatért az egyetemre, ahol elkészítette és megvédte doktori disszertációját, ő volt az első nő, aki ezt a címet megszerezte. A Queen Victoria Hospital patológusaként dolgozott, 1920-ban főorvosi kinevezést kapott. A University of Melbourne első nő demonstrátora és előadója volt. A Victorian Medical Women's Society alapító tagja és elnöke volt. Alapító tagja és alelnöke volt a Victorian Baby Health Centres Association-nak. Constance Ellis 1942-ben halt meg.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dorothea Leporin (Erxleben), az első német orvosnő (1715–1762)

május 30, 2015 - 22:37

A korszellemmel szembemenő orvos apja támogatta lánya természettudományos érdeklődését, és átadta neki a gyógyítási ismereteket. A lánynak már fiatalon híre ment, mert hatékonyabb volt, mint a többnyire csak természetfilozófiai képzettséggel és vajmi kevés gyakorlati tudással rendelkező, egyetemet végzett doktorok. Hallott Anna Maria van Schurmanról, akinek példája inspirálón hatott rá. 

Gerty Cori cseh/amerikai orvos, biokémikus (1896–1957)

május 30, 2015 - 21:55

Az első amerikai nő volt, aki tudományos, és az első nő, aki orvostudományi Nobel-díjat kapott. Gerty Radnitz  Prágában született, 1920-ban diplomázott az ottani Orvostudományi Egyetem. Ugyanabban az évben összeházasodott Carl Corival, az Egyesült Államokba emigráltak, először Buffaloban, majd 1931-től a Washington University Medical School-ban kaptak kutatói állást. Kutatásaik a glikogén lebomlására és tárolására irányultak.

Maria Montessori, orvos, tanár (1870–1952)

május 30, 2015 - 21:59
Maria Montessori

A tanítás akkor kezdte csak érdekelni, mikor orvosként fogyatékos gyerekekkel foglalkozott. Orvosi képesítésének köszönhetően a nevelést nem pedagógusként közelítette meg, hanem tudósként. Pedagógiájának középpontjában a gondosan megtervezett és felépített környezetben szabadon tevékenykedő gyerek áll. Véleménye szerint minden gyerek belülről motivált a tanulásra. Azt állította, hogy a gyerekek a tudást különösebb erőfeszítés nélkül magukba szívják, ha a megfelelő cselekvést a fejlődésüknek megfelelő időben biztosítjuk. Egy élet a gyermekekért címmel film készült róla.