Ikeda Ryoko

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ikeda Ryoko

augusztus 09, 2009 - 16:08
Ikeda Ryoko japán grafikusművész és énekes 1947. december 18-án született Osakában. A hetvenes években egyike volt a legnépszerűbb képregény rajzolóknak Japánban. Az elsők között volt, akik megújították a shojo, az immár nők által lányoknak készült manga műfaját.

Ikeda Ryoko

Ikeda Ryoko japán grafikusművész és énekes 1947. december 18-án született Osakában. A hetvenes években egyike volt a legnépszerűbb képregény rajzolóknak Japánban. Az elsők között volt, akik megújították a shojo, az immár nők által lányoknak készült manga műfaját.

Ikeda irodalmi és filozófiai tanulmányait szakította félbe, hogy minden idejét a manga-rajzolásnak szentelhesse. Első sikere, a Bara Yashiki no shojo 1967-ben jelent meg, és a történelmi manga előfutáraként tartják számon. Az ezt követő évben Ryoko minden addigi eladási rekordot megdöntött egy olyan közönség meghódításával, amelyet a nagy kiadók addig nem igazán vettek figyelembe.

## A művész így emlékszik vissza arra az időre:

> Őszintén szólva, azt hiszem, hogy a jelenség teljesen túlnőtt rajtam. Asszonyoktól és lányoktól kaptam leveleket, akik megköszönték munkásságomat, és hálásak voltak azért, hogy a manga történelmében először egy mangaka közvetlenül nekik készítette műveit. Pokoli tempóban kellett dolgoznom, hogy minden héten leadhassam a rajzaimat megjelentető magazinnak a következő munkáimat, és meglehetősen nagy nyomás nehezedett a vállamra. Túlságosan fiatal voltam ahhoz, hogy ezt az állandó feszültséget elviseljem. Időnként percekig áztattam a kezeimet jeges vízben, hogy a görcs alábbhagyjon…

Leghíresebb mangája, a Rose of Versailles, először 1972-ben a Weekly Margaret antológiában jelen meg, amelyben 82 héten keresztül, 1973-ig futott. Angolra, olaszra és német nyelvre is lefordították.

Ikeda munkáira jellemző az alapos, kidolgozott háttér. Rengeteg kutatómunkáról és kiváló történelmi ismeretekről tanúskodik a korról és az eseményeket kialakító tényezőkről, amelyek mangái hátterét alkotják (A francia vagy az orosz forradalom például). A történetekben rendszeresen megjelenik a nemi identitás problémája is (Orpheus no Mado, Claudine, Rose of Versailles)

Mára már több millió példányban kelnek el a művei, és a mai napig a shoujo mestereként tartják számon, akinek folyamatosan újranyomtatják alkotásait.
Régóta visszavonult a nyilvánosságtól, hogy gyermekkori szenvedélyének, a lírai éneknek hódoljon. A zenében is sikeres. Legutóbb 2009. július 9-én lépett fel Magyarországon a Művészetek Palotájában.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Kovacsev Friderika festő (1891–1975) 

március 18, 2017 - 22:46

Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán végzett 1922-ben, többek között Deák Ébner Lajos, Glatz Oszkár, Réti István és Csók István voltak a mesterei. A főiskola mellett a szentendrei, nagybányai, kecskeméti művésztelepeken is megfordult. Képei 1916-tól szerepelnek különböző kiállításokon. Tájképei, portréi napjainkban is az aukciós házak keresett darabjai.

Evelyn de Morgan angol festő (1855–1919)

június 19, 2015 - 21:02
A preraffaelita irányzatot követő festőnő 1855. aug 30.-án született előkelő angol családban. Szülei kezdeti ellenállását leküzdve tizenhét éves korától művészeti tanulmányokat folytatott. Gyakran meglátogatta szintén festő nagybátyját Firenzében, így a reneszánsz művészet igen nagy hatást gyakorolt rá, különösen Boticelliért rajongott.
 

A macskák festője: Henriëtte Ronner-Knip 

május 30, 2016 - 20:54

Művészcsaládba született 1821-ben, apjától tanult festeni. 16 éves volt, amikor egy düsseldorfi kiállításon szerepelt képe gyorsan vevőre talált. Kezdetben portrékat, tájképeket, falusi életképeket, háziállatokat festett, később csak állatképeket, főként macskákat ábrázoltak munkái. Rendkívül sikeres volt, Európa uralkodócsaládjai is rendeltek tőle képeket. Aukciókon felbukkanó képei ma is komoly összegekért kelnek el.  Az első nő volt, aki az Arti et Amicitiae művészegylet tagja lehetett.