Fagylaltgép, esernyő, protográf: Beulah Henry feltaláló (1887–1973)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Fagylaltgép, esernyő, protográf: Beulah Henry feltaláló (1887–1973)

április 16, 2012 - 09:04

Beulah Henry találmányával, a protográffal

Az 1900-as évek elejének egyik legismertebb amerikai feltalálója 1887-ben született, művészeti érdeklődésű családban. A Queens és az Elizabeth College hallgatója volt 1909-től, bölcsészeti tárgyakat tanult, később sokszor említette, hogy műszaki ismeretei hiányosak.

„Nem tudom eldönteni, hogy előny vagy hátrány-e műszakilag annyira tájékozatlannak lenni, mint én vagyok. Nem ismerem a szakkifejezéseket és valószínűleg megnehezítem a műszaki rajzolók dolgát, amikor megpróbálom az elképzeléseimet elmagyarázni, de az üzemekben, ahol ismernek, rendkívül türelmesek velem, talán mert hisznek a találmányaimban.”

Első szabadalmát, egy fagylaltkészítő gépet, 1912-ben jegyeztette be. Életműve több, mint 110 találmány, 49 szabadalom. Két céget alapított, az egyik a Henry Umbrella and Parasol Company, a másik a B.L. Henry Company of New York volt, mindkettőnek ő volt az elnöke.

Az 1920-as évek elején New York-ba költözött. Szállodákban lakott, élénk társadalmi életet élt, férjhez nem ment. A korabeli lapok Beulah-t gyönyörű, vöröshajú, kecses, karizmatikus személyiségnek írták le.

Beulah találmányai nem korlátozódtak egyetlen területre. Az egyik legsikeresebb a cserélhető huzattal ellátott esernyő volt, amit a hölgyek ruhájukhoz illően tudtak hordani.

A Latho zárható szivacs volt, belsejében szappannal, a gyerekek számára készült változat baba formájú volt. A szivacs gyártásához nem talált megfelelő gépet, ezért tervezett egyet.

Gyerekek számára sok találmánya volt Beulahnak, egyik pl. az órát tanította, a másik országismeretet, babái cserélhető parókákat viseltek, szemük színét gombnyomásra változtatták.

Néhány találmánya: hajgöndörítő, pumpa labdák felfújására, orsó nélküli varrógép. A Protograph olyan írógép volt, amely az eredeti mellett indigó nélkül négy másolatot készített.

Találmányai kényelmes egzisztenciát biztosítottak Beulah Henry számára. Életének jórészében szállodákban lakott, leggyakrabban New Yorkban, a Hotel Victoriában. Sok minden érdekelte, a Museum of Natural History, Audubon Society, League for Animals tagja volt, festeni is szeretett. Egész életén át tevékenykedett, utolsó szabadalmát 1970-ben, 83 éves korában jegyezték be. 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Rosetta Sherwood Hall amerikai orvos, misszionárius (1865–1951)

május 30, 2015 - 22:16

Libertyben (N.Y.) született, Philadelphiában a Woman's Medical College of Pennsylvania hallgatója volt. Koreába ment, ahol férjhez ment egy kanadai orvoshoz, ezzel elvesztette amerikai állampolgárságát. Látás- és hallássérülteket kezelt, kidolgozta  koreai nyelvre a braille írást, iskolát hozott létre vak és süket gyermekeknek. Alapítója volt 1928-ban a Chosun Women's Medical Training Institute-nak, tervei szerint itt idővel nők tanulhatnak orvosnak. Férje halála után is Koreában dolgozott tovább, gyógyított, kórházakat hozott létre, segítette a lányok továbbtanulását.

Virginia Apgar amerikai orvos (1909–1974)

május 25, 2015 - 22:14
Az első nő, akit a Columbia University egyetemi tanárrá nevezett ki. Sebészként kezdett, később aneszteziológiára és újszülöttekre specializálódott. Nevéhez fűzódik az Apgar skála kidolgozása, amelyet világszerte elfogadtak és alkalmaznak az újszülöttek állapotának felmérésére. A szó az öt vizsgálandó jellemző angol kezdőbetűjéből adódik: appearance, pulse, grimace, activity, respiration (bőrszín, pulzus, grimasz, aktivitás, légzés ).
 
 

Florence Sabin amerikai orvos, kutató (1871–1953)

május 30, 2015 - 22:35

Az úttörő tudós nők közé tartozott. Az első nő volt, aki a Johns Hopkins Medical School-ban diplomázott (1900), az első nő, aki ugyanott egyetemi tanári kinevezést kapott (1917), az American Association of Anatomists első női elnöke (1924), az első nő, akit a National Academy of Sciences tagjai közé választott (1925) és a Rockefeller Institute for Medical Research első női tanszékvezetője (1925). Legfontosabb kutatási területei az agyszerkezet, a vérsejtek, a nyirokrendszer voltak.