Hedy Lamarr (1914–2000) színésznő és feltaláló

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Hedy Lamarr (1914–2000) színésznő és feltaláló

október 17, 2011 - 15:06
Gondosan titkolták – hollywoodi imázsával nem fért össze – hogy a gyönyörű „végzet asszonya” eredeti gondolkodású feltaláló. Véleménye szerint – és ezt gyakran hangoztatta - „Bármelyik lány lehet elbűvölő. Csak annyi kell, hogy álljon nyugodtan és nézzen bután.”

A jómódú bécsi bankár lánya, Hedwig Eva Maria Kiesler 1914. november 9-én született. Nem járt iskolába, négyéves korától kezdve házitanárok nevelik, tízéves korában már négy nyelven beszél, kiválóan zongorázik és táncol. 16 évesen Max Reinhardt színiiskolájának növendéke, egy év múlva komoly szerepet kap a Geld Auf der Strasse (Pénz az utcán) című filmben. A világhírt az 1932-ben forgatott cseh film, az Extase (Eksztázis) hozza meg, melyben egy rövid jelenetben mezítelenül jelenik meg.

Hedwig 1933-ban szülei kívánságára feleségül megy Fritz Mandl osztrák fegyvergyároshoz. A társasági életen kívül férjével részt vesz a különböző fegyverbemutatókon, vásárokon, kinek tűnne fel, hogy az asszony nemcsak dekorativ, de gyors felfogású is, megismerkedik a fegyvertervezéssel, technológiákkal. A házasság nem boldog, a zsarnoki természetű férfi felesége minden pillanatát ellenőrzése alatt tartja, karrierjét nem engedi folytatni.

Ausztria német megszállásakor Hedwig megszökik férjétől, Londonba, majd onnan az Egyesült Államokba megy. A Normandie fedélzetén írja alá szerződését a Metro Goldwyn Mayer képviselőjével, akinek egyetlen kikötése, hogy változtasson nevet (az Eksztázis Amerikában be volt tiltva) – így születik meg Hedy Lamarr, a világ legszebbjének kikiáltott sztár.

A világháború éveiben Hedy tőle telhetően segíteni akart befogadó hazájának. A híradásokból tudta, hogy a szövetségesek igen sok torpedót veszítenek. Hedy első házassága idejéből komoly ismeretekkel rendelkezett a fegyverekről, a torpedókról is. Tudta, hogy a rádió irányítású torpedókat a frekvencia ismeretében könnyen blokkolni tudja az ellenfél. Hedynek brilliáns ötlete támadt – ha a jel gyorsan „ugrál” frekvenciáról frekvenciára, és a kibocsátó és a fogadó azonos rendben vált, akkor a jelet nem lehet kívülről megzavarni. Elmélete gyakorlati kidolgozásában George Antheil zeneszerző volt a munkatársa. 

A kidolgozott találmányt Secret Communication System (titkos kommunikációs rendszer) néven nyújtották be a National Inventor's Council-hoz 1940 decemberében, a szabadalmat 1942. augusztus 11-én kapták meg, és felajánlották a haditengerészetnek. A katonai vezetés, a napjainkban szórt spektrumú frekvenciaugratásos adásmódként ismert tervét, gyanakodva fogadta, és az elismerő szakmai vélemények ellenére nem foglalkoztak vele.

A találmány tényleges hasznosítása sokat késett – a tengerészet először 1982-ben, a kubai blokád hadihajóinak kommunikációs rendszerénél vetette be, három évvel a Lamarr/Antheil szabadalom védettségének lejárta után. 

Hedy Lamarr és George Antheil soha, egyetlen fillért sem kaptak ötletükért, de többszáz találmányi leírás hivatkozik rájuk. A módszert ma nemcsak a katonai hírszerzés alkalmazza, a civil élet számtalan területén, pl. a mobil telefonrendszereknél, így a WiFi és a Bluetooth eszközökben, de tulajdonképpen minden zavarvédett rádiós átvitelben alkalmazzák és használják.

Az erkölcsi elismerést 84 éves korában kapta meg – az Electronic Frontier Foundation 1997-ben a technika úttörőjének járó kitüntetést adományozta Hedy Lamarrnak.

2000. január l9-én, Casselberry-i otthonában halt meg. Utolsó kívánságának megfelelően hamvait a bécsi erdőben szórták szét.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ferenczi Sári író, irodalomtörténész (1887–1952)

június 24, 2019 - 18:51

Kolozsváron született, a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1932-től 1936-ig Berlinben élt, ott jelentek meg első publikációi. Hazatérése után az Erzsébet Nőiskolában tanított franciát és magyart. 1944-ben antifasiszta magatartása miatt állásából elbocsátották, utána az OSZK könyvtárosa volt. Cikkeket, esszéket, elbeszéléseket, regényeket publikált,  A vörös daru című regényéért az MTA Péczely-díjával tüntették ki. 

Galina Ulanova orosz balerina (1910–1998)

január 07, 2018 - 19:33

A XX. század legnagyobb táncosai között tartják számon. Szentpétervárott született, szintén balerina édesanyja és Agrippina Vaganova tanítványa volt. 1928-tól a Kirov Balett táncosa volt, 1944-ben a Bolsoj Szinház primabalerinája lett. Karizmatikus személyisége, remek előadókészsége kifogástalan technikával párosult, az orosz és a nemzetközi közönség és a kritikusok is egyaránt rajongtak érte. Számtalan elismerést kapott, pl. Anna Pavlova Prize (1958); Oscar Parcelli Prize (1988); a US Academy of Arts tiszteletbeli tagja. Stockholmban és Szentpéterváron szobrot állítottak tiszteletére.

Erna Schneider Hoover matematikus, feltaláló

október 01, 2013 - 09:59
Patent ,623,007, Nov. 23, 1971 – az első szoftver szabadalmak egyike, tulajdonosa dr. Erna Schneider Hoover 1926. június 19-én született Irvingtonban. Tanárnő anyja és fogász apja tanulmányaik mellett sok szabadságot adtak gyerekeiknek, teniszezni, úszni, vitorlázni, kenuzni jártak, túráztak a környező hegyekben, kipróbálhatták magukat sokmindenben.