Johanna Spyri svájci író (1827–1901) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Johanna Spyri svájci író (1827–1901) 

június 08, 2021 - 14:49
A hazánkban is népszerű Heidi c. könyv szerzője.

Johanna Heusser egy kis alpesi faluban, Hirzelben született. Apja orvos volt, anyja lelkész lánya, aki vallásos verseket írt. A család jó kapcsolatban volt a zürichi irodalmi körökkel. Johanna otthon kapott alapos oktatást, majd 16 éves korától Yverdon város francia intézetében tanult. 1852-ben házasságot kötött Johann Bernhard Spyri ügyvéddel, akivel Zürichbe költözött. 1871-ben publikálta első könyvét Ein Blatt auf Vronys Grab címmel, mely egy alkoholista, durva férj mellett élő nő életéről szól. Az első könyv sikeres fogadtatása után sorra jelentek meg művei, legnagyobb sikerét a Heidi című, gyerekeknek szó könyvével aratta.

Unokahúga az első svájci jogásznő,

Néhány munkája:

  • Nach dem Vaterhause!;
  • Ihrer Keines vergessen;
  • Verschollen, nicht vergessen;
  • Heidi’s Lehr- und Wanderjahre;
  • Was soll denn aus ihr werden?;
  • Ein Landaufenthalt von Onkel Titus;
  • Wo Gritlis Kinder hingekommen sind;
  • Schloss Wildenstein;
  • Die Stauffer-Mühle.

Magyarul:

  • Heidi;
  • Zsuzsi és a cirkusz;
  • Heidi nem tanult hiába;
  • Artúr különös vakációja;
  • Heidi a faluban;
  • Heidi a hegyekben. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Oravecz Paula író (1903–1990)

november 14, 2018 - 22:26

A Gyermekvédő Liga intézetében tanult 16 éves koráig, utána gyári munkásként dolgozott. Később vőlegénye után kivándorolt Brazíliába, ahol összeházasodtak. Orvos férje mellett dolgozott műtősnőként, első novellája a helyi lapban jelent meg. Férje halála után, a harmincas években tért haza, megjelenő írásai hamarosan népszerűek lettek. Elbeszélései, regényei fő témája a szegények élete, kiszolgáltatottságuk, reménytelen sorsuk. 1945-ben házasságot kötött Déry Tiborral, azonban a férfi sorozatos hűtlenségei miatt néhány év múlva elváltak. Emlékiratán dolgozva halt meg 1990-ben.

Az első svéd feminista: Sophia Elisabet Brenner

április 09, 2017 - 21:21

1659-ben született. Az első jelentős svéd írónő, 1693-ban megjelent, a női nem indokolt védelméről szóló írása miatt pedig az első svéd feministaként tartják számon. Kora szokásaitól eltérően rendkívül alapos nevelést kapott, apja elintézte, hogy a stockholmi német fiúiskolában – egyedüli lányként –  tanulhasson. A divatos festő, Elias Brenner felesége lett 1680-ban, házuk az irodalmi és művészeti élet egyik központja volt. 

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.