A Gangesz partján - magyar írónő Indiában

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

A Gangesz partján - magyar írónő Indiában

június 23, 2020 - 20:51

Ligeti Vilma Ungváron született 1912-ben, apja nyomdász volt. A budapesti Zeneművészeti Főiskolán zongoratanári oklevelet szerzett, majd Kiskunhalason zenetanárként dolgozott. 1937-ben Franciaországba került, ahol zongoratanár volt, de cikkeket is írt. 

A II. világháború alatt is Franciaországban élt, tagja volt az ellenállási mozgalomnak. A nőmozgalom illegális lapját, a Harcos nőt szerkesztette, többek közt val. A háború után hazatért, eleinte kulturális területen dolgozott.

1961 és 1964 között Indiában volt tanulmányúton, erről születtek legnépszerűbb könyvei. 

Néhány munkája: 

  • Franciaországban történt,
  • Hazatérés,
  • Ének a Tiszaparton,
  • Aranyköd,
  • Siva árnyékában,
  • A Gangesz partján
  • Indiai arcképek.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Olivia Manning brit író, újságíró (1908–1980)

március 01, 2017 - 23:36

Fiatalkorának jelentős részét Észak-Írországban töltötte, festészetet tanult, majd Londonba költözött és írással kezdett foglalkozni. Első regénye, amely The Wind Changes címmel jelent meg, Észak-Írországban játszódik. A második világháború kitörése előtt Olivia feleségül ment R.D. “Reggie” Smithhez, a British Council egyik professzorához, akivel Bukarestbe költöztek. Az itt töltött évek tapasztalatai nyomán írta meg leghíresebb művét, a The Balkan Trilogy-t (The Great Fortune, The Spoilt City, Friends and Heroes), később megjelent a folytatás is, The Levant Trilogy címmel.

Lehel Mária festőművész (1889–1972) 

március 01, 2017 - 23:51

A posztimpresszionizmus egyik jelentős képviselője 1906 és 1914 között Nagybányán, későb Párizsban tanult. 1911-ben a Nyolcak kiállításának egyik résztvevője volt. 1924-ben Párizsba költözött, de többször hazalátogatott, 1946-tól véglegesen Olaszországban telepedett le.  Kiállításai voltak Párizsban, Budapesten, Genovaban. Milánóban, Rómában. Festményei megtalálhatók a jászberényi Hamza múzeumban, a Nemzeti Galériában, több olasz múzeumban.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)