1897-ben született Diósgyőrben, zsidó polgári családba. Az érettségi vizsgát követően Debrecenben, majd Szegeden folytatott jogi tanulmányokat. 1923-ban szerezte meg a diplomáját. Ezt követően először a bátyjánál, dr. Ungár Ferencnél, majd későbbi férjénél, dr. Vági Józsefnél folytatott ügyvédi gyakorlatot. Az első ügyvédnő 1928. június 24-én tette le ügyvédi és bírói vizsgáját, majd 30.-án az eskütételre is sor került. Erről így írt a korabeli sajtó: 

"A kuria egyik elsőemeleti termében, ahol az ügyvédi vizsgákat tarják, vasárnap reggel szokatlanul nagyszámu közönség volt jelen. A jelölt helyén a megszokott, frissen borotvált, zsakettes fiatalember helyett mosolygós fiatal nő, dr. Ungár Margit, az első magyar ügyvédnőjelölt várja a kérdéseket második és befejező ügyvédi vizsgáján.

A közönség, amely főleg jogászokból állt, kiváncsian figyeli a valóban korszakos eseményt, hiszen az ügyvédi diploma, amelyet dr. Ungár Margitnak most adnak át, az első női ügyvédi diploma Magyarországon. Dr. Istvánffy Lajos kuriai bíró, az ötös vizsgálóbizottság egyik cenzora teszi föl az első kérdést: 
- Ki követi el a csalárd bukás büntettét? 
Pillanatnyi csönd, aztán a jelöltnő ugy pergeti a jogi szakkifejezéseket, mint a többi nő a ruhaanyagok franciás neveit:

- Az a vagyonbukott, aki a vagyonához tartozó… - kezdi és percekig beszél folyamatosan, megállás nélkül. a cenzor bólint, megelégedetten és csodálkozóan mosolyog. A vizsgálóbizottság elnöke dr. Vargha Ferenc koronaügyész is, aki már az első vizsgán ezzel a néhány szóval gratulál az első női jelöltjének: „Sok férfi tanulhatna magától…” A kollégák nagy szeretettel figyelnek a padsorokban. Dr. Ungár Margit két principálisa – a bátyja és a férje – büszkén néz körül egy-egy felelet után. A jelöltnőn nagyon izléses, diszkrét és stilszerű fekete-fehér talárszerű ruha van. Komolyan és férfiasan beszél, szinte előadást tart a jelölti székből. Egyszer sem akad el, egy hibát sem csinál, feleletei szinte rácsapnak a kérdésekre.

- Elfogadtuk a vizsgáját kitüntetéssel,… - áll föl Vargha koronaügyész és a kezét nyujta -, férfias határozottsággal beszélt, szépen és kifogástalanul… kívánom, hogy ilyen fényes sikere legyen az életben is, mint most volt közöttünk.

Künn a folyosón a kuria egyik öreg altisztje szalad először az ujdonsült ügyvédhez és rózsaszinű selyembe burkoltan, aranyszalaggal átkötve adja át az első ügyvédnő diplomát. A nyomtatvány szövegén nem szoktak változtatni – ez az első eset, hogy a diploma szövegébe ki van javítva egy szó: „ur” helyett „urhölgy” ment át kitüntetéssel az ügyvédi vizsgán."

Aktív ügyvédi praxisa mellett tagja lett a Feministák Egyesületének. E munkája egyik csúcspontja volt az 1933-ban, az ő szövegezésében benyújtott parlamenti előterjesztés a házasságon kívül született gyermekek védelmében. Szintén tevékeny részese volt annak a parlamenti előterjesztésnek, melynek célja a nők választójogának megadása és szabad pályaválasztásuk törvénybe iktatása volt.

1938-ban társszerzője volt a „Csábítás, jegyszegés és jog – a magyar királyi Kúria legújabb gyakorlata „ című könyvnek, mely ma is forrásként szolgál a kor jogtörténeti kutatásaihoz.

Dr Ungár Margitnak jó ideig kevés követője lehetett. Egy 1937-es törvény, mely jelentős visszalépés volt az idevonatkozó 1874-es jogszabályhoz képest, kimondta” az Ügyvédi Kamara névjegyzékébe csak a férfinemhez tartozó nagykorú állampolgárt lehet felvenni” Ez alól természetesen a korábban felvettek kivételt jelentettek. További kivétel volt az 1940-41-ben visszafoglalt magyarlakta vidékek már korábban praktizáló ügyvédnői.

Sajnos dr Ungár Margit sem kerülhette el korának magyar zsidó sorsát. 1939 nyarán a zsidó ügyvédek névjegyzékébe tették át. A nyilas hatalomátvételt követően egy budapesti csillagos házban folytatta munkáját.

Egy dokumentumban fellelhető kérdésre- miről kellett 1938 óta lemondania- a válasza: 1944 óta egész korábbi normális életemről.

1949-ben tagja volt a az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottságnak. 1953-ig férjével közösen, majd 1958-ig önállóan praktizált majd másfél évvel későbbi nyugdíjba vonulásáig egy Ügyvédi Munkaközösség tagjaként dolgozott.

Támadták pártonkívüliségéért. Erre így védekezett: „Férjem többszöri agyvérzés következtében csaknem immobil; ápolása gondozása és ellátása – minden segítség nélkül – igénybe vesz” Egy 1955-ben kelt jelentés a következő tapasztalatokról számol be Dr Ungár Margittal kapcsolatosan:

„Az egész lakás egészen lesújtóan a szegénység és elhagyottság benyomását kelti. Ilyen körülmények között számottevő komoly ügyvédi ténykedésről a kartársnő részéről alig-alig lehet beszélni. Mindössze két ügynek az iratait tekintettem be; a kartársnő által fogalmazott periratokból megállapítható, hogy igen nagy jogi és általános műveltséggel rendelkezik”.

Sajnos további életére és halála időpontjára nem áll rendelkezésre hiteles forrás.

Felhasznált irodalom: