Maria Theresia von Paradis osztrák zongoraművész, énekes, zeneszerző (1759–1824) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Maria Theresia von Paradis osztrák zongoraművész, énekes, zeneszerző (1759–1824) 

május 15, 2018 - 11:57

Apja a császárnő főhivatalnoka volt, tiszteletére kapta a nevét. Néhány éves volt csak, amikor kezdett megvakulni, a kor legnevesebb orvosai sem tudták megmenteni a látását. Alapos nevelést kapott, igen korán felfedezték zenei tehetségét. Salieri, Kozeluch és Frieberth voltak a mesterei, 18 évesen már rendszeresen adott ének- és zongorakoncerteket. A kortárs zenészek is elismerték tehetségét, Mozart és Salieri is komponált zongoraversenyt a részére. 1783-től Párizsban, Londonban és több német városban adott koncerteket. 1785-ben iskolát nyitott vakok részére. A nyolcvanas években kezdett komponálni, kantáták, dalok és zongoraversenyek mellett öt operát is szerzett. 1808-ban Bécsben lányoknak alapított zeneiskolát, ahol élete végig foglalkozott tanítványaival.  

 

 

Maria Anna Mozart osztrák zongoraművész, zeneszerző (1751–1829)

július 28, 2017 - 22:14

Apja már hétéves kora előtt megtanította csembalón játszani, és gyakran vitte koncertkörútra tehetséges gyerekeit. Ez egészen 1769-ig tartott, a 18 éves lány eladósorba került, nem kószálhatott tovább a világban apjával és fiútestvérével. 1783-ban feleségül ment az apja által választott férfihoz, akinek előző házasságaiból öt gyereke volt, Maria még szült hármat. Férjének 1801-ben bekövetkezett halála után zenetanításból tartotta fenn családját. Maria zenét is szerzett, ez a közte és öccse közötti levelezésből nyilvánvaló, de egyetlen műve sem maradt fenn. 

Chiquinha Gonzaga brazil zongoraművész, karmester, zeneszerző (1847–1935) 

október 15, 2017 - 00:08

Brazília első női karmestere, egyik legismertebb és legsikeresebb művésze, aki népszerűségét a rabszolgafelszabadító mozgalom támogatásában is felhasználta. Anyja félvér volt, apja gazdag családból származó magasrangú katonatiszt, aki családja tiltakozása ellenére nősült. Kiskorától tanult zenét, első művét 11 évesen komponálta. 16 évesen apja férjhez adta egy tengerésztiszthez, 3 gyereket szült, férje bántalmazta és eltiltotta a zenétől, ezért legidősebb fiával megszökött. Ő volt az első brazil nő, aki hivatalosan elvált férjétől, apja ezért halottnak tekintette.

Angelica Kauffmann osztrák festő (1741–1807)

április 19, 2017 - 23:30

Festő apjától és muzikális anyjától széleskörű neveltetést kapott, gyerekkorában már négy nyelven beszélt, festett, énekelt. Anyja halála után apjával járta a világot, éltek Ausztriában, Svájcban, Olaszországban, Angliában. A zene és a festészet közül utóbbit választotta, régi mesterek másolása után áttért a portréfestésre, komoly sikerrel. 1766-tól Londonban élt, ahol az anyakirálynő támogatta. Hamarosan az arisztokrácia köreiben divatos lett a fiatal művésznőtől képet rendelni. Kedvelt témája volt történelmi és mitológiai nőalakok ábrázolása.

Guiomar Novaës brazil zongoraművész (1895–1979)

február 23, 2018 - 23:08

Hétéves korában kezdett zenét tanulni, rendkívüli tehetségére hamar felfigyeltek és a brazil kormány 13 évesen ösztöndíjjal Európába küldte tanulni. A párizsi Conservatoire-ba felvételizett, 388 jelölt közül lett az első. Néhány évvel később már egész Európában turnézott. Az első világháború kitörésekor hazatért Brazíliába, ahol férjhez ment Octavio Pinto építészhez, aki régi rajongója volt. A férfi zenét is szerzett, darabjait Guiomar gyakran játszotta koncertjein. 1967-ben II. Erzsébet angol királynő meghívására ő nyitotta meg a Queen Elizabeth Hall első évadját.

Pásztory Ditta zongoraművész (1903–1982)

október 27, 2019 - 01:27

Pásztory Edith a budapesti Konzervatóriumban 1922-től először Somogyi Mór, majd Bartók Béla tanítványa volt, akihez 1923-ban feleségül ment. Tanulmányait félbeszakította, férje otthon foglalkozott vele. Néhány év elteltével közösen koncerteztek, kétzongorás hangversenyeket adtak szerte Európában és az Egyesült Államokban. 1940-ban a fasizmus elől az USA-ba emigráltak, Bartók ott halt meg 1945-ben. Pásztory Ditta 1946-ban hazatért. Gyakran koncertezett külföldön, fellépésein majdnem kizárólag Bartók műveket játszott.

Barbara Gracey Thompson angol jazz-szaxofonista, zeneszerző (b. 1944)

augusztus 18, 2014 - 19:10

1944. július 27-én Oxfordban született Barbara Gracey Thompson MBE angol jazz-szaxofonista, fuvolista, zeneszerző, zenekarvezető. Thompson a Royal College of Music-ban klarinétot, fuvolát, zongorát és klasszikus zeneszerzést tanult, ám Duke Ellington és John Coltrane zenéje a jazz és a szaxofon felé terelte érdeklődését. Munkássága a jazz-rock fúziótól kezdve a népzenéken át a modern klasszikusig terjed, a kortárs jazz és jazz-rock meghatározó zenész egyénisége.

A Ragyogj! c. filmet ihlető művészt is tanította: Bálint Alice (Alice Carrard) magyar/ausztrál zongoraművész

április 09, 2017 - 21:56

Budapesten született 1897-ben, zongaratanár anyjától tanult meg játszani. 9 éves korában felvették a Zeneakadémiára, Thomán István, Bartók Béla, Weiner Leó voltak a mesterei. Kezdetben Budapesten, Bécsben majd világszerte adott koncerteket. 1937-ben, egy malájföldi turnén ismerkedett meg és kötött házasságot Louis Carrardal. 1941-ben Ausztráliában telepedett le, az Australian Broadcasting Commission szervezte koncertjeit.  Tanított is, világhírű zenészek nőttek fel a keze alatt - például David Helfgott, akinek az életéről készült a Ragyogj! c. film.

Florence Sutro amerikai zenész, jogász, feminista (1865–1906)

április 09, 2017 - 22:44

Az első nő az Egyesült Államokban, aki zenei doktorátust szerzett. Zenei tehetsége gyerekkorában jelentkezett, 13 éves korában egy Liszt darab eljátszásával nyert versenyt. A Grand Conservatory of New York hallgatójaként diplomázott. Házasságot kötött Theodore Sutro ügyvéddel, akinek a bíztatására beiratkozott az egyetem jogi karára, 1891-ben diplomázott, de az ügyvédi kamarába nem vették fel. Férjével együtt támogatták a női választójogi mozgalmat, 1895-ben Women in Music and Law címmel írt  könyvet.

Barbara Strozzi olasz zeneszerző, énekes (1619–1677)

július 30, 2017 - 20:33

Korának híres költője, Giulio Strozzi  házasságon kívül született lánya. Zenei tehetsége rendkívül korán megmutatkozott, apja támogatta és a legjobb tanárokat fogadta mellé. 16 évesen már csodálatosan énekelt és több hangszeren játszott. Tehetséges és termékeny komponista is volt, 1644-ben jelent meg első műve, amelyet a toszkánai nagyhercegnőnek dedikált.  Dalainak szövegét kezdetben apja, majd később ő maga írta. Életművéből kiemelkednek kantátái, melyek hat kötetet tesznek ki. 

 

Grazyna Bacewicz lengyel zeneszerző, hegedűművész (1909–1969)

február 06, 2018 - 12:39

Gyerekkorában kezdett zongorát, hegedűt, zeneszerzést tanulni Lódzban majd Varsóban, tanulmányait Párizsban fejezte be. Pályája kezdetén sokat koncertezett, néhány évig a varsói rádiózenekar vezető hegedűse volt. Bár komoly sikereket ért el, egyre inkább a komponálás foglalkoztatta. Egy autóbalesetben szerzett sérülése miatt felhagyott a koncerttezéssel, csak a zeneszerzésnek élt. Egyik leghíresebb hegedűversenye, az Oberek valamennyi lengyel hegedűvirtuóz kötelező darabja.

 

Mon Schjelderup norvég zeneszerző, zongorista (1870–1934)

június 15, 2019 - 00:08

Fredrikshaldban született, családjában több zenész volt, abszolút hallására hamar felfigyeltek. 14 évesen komponálta első művét Berceuse for fiolin og klaver címmel. Első tanára Agathe Backer Grøndahl volt, Berlinben W. Bargel, a párizsi konzervatóriumban Jules Massenet volt a mestere. 1894-ben volt első nyilvános fellépése, de tanulmányait ezután is folytatta. 1895-től Oslóban a Musikkonservatoriet tanára volt. Komponált zenekari darabokat, szonátákat hegedűre és zongorára, és több, mint 40 dalt. 1905-ben súlyos mentális betegsége miatt visszavonult a nyilvánosságtól.