Fanny Churberg finn festő (1845–1892)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Fanny Churberg finn festő (1845–1892)

december 12, 2017 - 12:43
Szokatlan hangulatú, drámai képeit a kritikusok nem fogadták jól.

Vaasaban született sokgyerekes családba, anyja lelkész lánya, apja orvos volt. 12 éves volt, amikor anyja halála után ő vezette a háztartást és gondozta testvéreit. Amikor apjuk is meghalt, a gyerekek nagynénjükhöz költöztek Helsinkibe.

Az ügyesen rajzoló Fanny a kor neves művészei, Selma Schaeffer és Alexandra Frosterus-Såltin műtermében tanult festeni. 1867-68-ban Düsseldorfban, majd egy évet Párizsban tanult, ott fordult érdeklődése a tájképfestés felé. 1869-ben volt első önálló kiállítása. Szokatlan hangulatú, drámai képeit a kritikusok nem fogadták jól.

Karrierje 1880-ban félbeszakadt, minden energiáját tüdőbeteg fivérének ápolása foglalta le, később sem festett többé. 1919-ben Helsinkiben retrospektív kiállítást rendeztek munkáiból, hatalmas sikerrel, képei a mai napig komoly áron kelnek el. 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Sylvia Wishart skót festő, illusztrátor (1936–2008)

február 11, 2018 - 15:05
Sylvia Wishart ( Fotó: Keith Allardyce/PR)

Orkney szigetén született és életének javarészét ott is töltötte. Tehetsége már általános iskolás korában kiderült, de szerény természete miatt nem ment művészeti iskolába, a helyi postahivatalban vállalt munkát. Szabadidejében azonban tovább festett és rajzolt, és végül Ian MacInnes festőművész és tanár meggyőzte, hogy képezze tovább magát. Így került az aberdeeni Gray's School of Art növendékei közé. Néhány év rajztanítás után 1969-ben oktatóként tért vissza az intézménybe. Művészete innentől kapott igazán lendületet.

Sztehlo Lili festő, iparművész (1897–1959)

november 28, 2017 - 15:41

Az üvegfestészet egyik legjelentősebb hazai képviselője Vaszary János tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán, amit1923-ban fejezett be. Kezdetben olajképeket festett, európai tanulmányútja után kerámia- és üvegfestészettel foglalkozott, külföldön is komoly sikereket ért el. Az 1934-es párizsi, és az 1937-es brüsszeli világkiállításon is aranyérmet és Grand Prix díjat kapott. 

Indiai–magyar rapszódia - Amrita Sher-Gil élete

február 09, 2015 - 18:14

Budapesten a Szilágyi Dezső téren, a Pecz Samu-féle református téglatemplommal szemben áll egy régi belvárosi bérház. Sorban, a többi között. A 4-es számot viseli. Nincs is benne semmi izgalmas. Magas, több szintes építmény, lakásokkal és irodákkal zsúfolt. Ha közelebb megyünk hozzá, máris sejtelmesebbé lesz. Rendezett ugyan, de itt-ott azért omlik róla a vakolat. Egy-két repedést, szúrágott ablaktáblát is látunk, és őriz magában valamit, hiszen emléktáblák vannak rajta – nem is akárkiké. Az egyik tanúsága szerint Bartók Béla élt itt a XX. század első felében, mielőtt a II.