Elek Judit filmrendező, író (sz. 1937)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Elek Judit filmrendező, író (sz. 1937)

november 28, 2017 - 16:15

1955-ben, egyetlen nőként végzett a Színház- és Filmművészeti Akadémián, utána a Balázs Béla stúdióban dokumentumfilmeket készített. 1969-ben rendezte Sziget a szárazföldön c. filmjét, amelyet Cannes-ban is nagy sikerrel mutattak be a filmfesztiválon. A következő években készített művei itthon és külföldön is ismertté tették nevét, 1987-ben a francia kormány Becsületrenddel tüntette ki. Jelenleg Visszatérés munkacímű filmjén dolgozik, bemutatását a 2011-es filmszemlére tervezi. Néhány munkája: Kastélyok lakói (1966), Meddig él az ember? (TV film, 1967), Istenmezején 1972-73 (1973), Árvácska (1976, forgatókönyv), Vizsgálat Martinovits Ignác szászvári apát és társai ügyében (1980), Tutajosok I-II (1987), Ébredés (1994, rendező, forgatókönyvíró, vágó), Mondani a mondhatatlant - Elie Wiesel üzenete (TV film 1996), Egy szabad ember - Fisch Ernő élete (1998)

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Feszler Mónika hárfaművész, tanár, rendező (1947–1989)

július 25, 2019 - 19:16
A kép illusztráció.

Kecskeméten született, zenei tanulmányait a budapesti Zenei Szakközépiskolában kezdte. Utána a Zeneművészeti Főiskola hárfa szakán 1969 és 1974 között Lubik Hédy növendéke volt, zongorázni Prunyi Ilonánál tanult. 1974-1977 között ösztöndíjjal Brüsszelben tanult. Művészi munkája mellett a Magyar Televíziónál dolgozott, majd 1980-tól haláláig a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat zenei rendezője volt.

 

Fertsek Elza író, tanító, iparművész (1889–1974)

május 15, 2018 - 12:10
Fertsek Elza (a jobb szélen) Náray Antalné és Dohnányi Ernőné társaságában 1942-ben

Balassagyarmaton született, a Budapesti Tanítónőképzőbe járt, ahol 1908-ban végzett. Csipkekészítést is tanult, munkáival több hazai és külföldi kiállításon vett részt. 1934-ben Fertsek Ferenc néven kezdett publikálni. Kezdetben napi- és hetilapokban jelentek meg elbeszélései, hamarosan a Nyugat  állandó szerzői közé tartozott, több regényét is kiadták.

Néhány munkája:

  • Egészségesen távozott;
  • Pubi és a körülmények;
  • Bábu a polcon;
  • Boldogok éneke;
  • Fickó meg a többiek.

Gergely Márta író (1913–1973)

március 27, 2019 - 20:21

Barcson született, egy pécsi középiskola tanulója volt, de érettségit nem szerzett, mert Ady Endre népszerűsítése miatt kicsapták. 1931-től Budapesten szövőnőként dolgozott. Első írásai a Népszava, Magyar Hírlap, Új Idők lapjain jelentek meg, néha Borbás György vagy Kevély Mihály írói néven. Első regénye, A salakmosó 1934-ben jelent meg és elnyerte a Pantheon Kiadó Mikszáth-díját. Sikerei lehetővé tették, hogy otthagyja a gyári munkát és írásaiból éljen. Termékeny és népszerű író volt, a Világvárosi regények sorozatában megjelent könyvei különböző női sorsokat mutattak be.