Elek Judit filmrendező, író (sz. 1937)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Elek Judit filmrendező, író (sz. 1937)

november 28, 2017 - 16:15

1955-ben, egyetlen nőként végzett a Színház- és Filmművészeti Akadémián, utána a Balázs Béla stúdióban dokumentumfilmeket készített. 1969-ben rendezte Sziget a szárazföldön c. filmjét, amelyet Cannes-ban is nagy sikerrel mutattak be a filmfesztiválon. A következő években készített művei itthon és külföldön is ismertté tették nevét, 1987-ben a francia kormány Becsületrenddel tüntette ki. Jelenleg Visszatérés munkacímű filmjén dolgozik, bemutatását a 2011-es filmszemlére tervezi. Néhány munkája: Kastélyok lakói (1966), Meddig él az ember? (TV film, 1967), Istenmezején 1972-73 (1973), Árvácska (1976, forgatókönyv), Vizsgálat Martinovits Ignác szászvári apát és társai ügyében (1980), Tutajosok I-II (1987), Ébredés (1994, rendező, forgatókönyvíró, vágó), Mondani a mondhatatlant - Elie Wiesel üzenete (TV film 1996), Egy szabad ember - Fisch Ernő élete (1998)

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Forgács Hann Erzsébet szobrász, festő, grafikus (1897–1954)

április 03, 2018 - 17:22

Budapesten született, a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiát és művészettörténetet hallgatott. 1925-től  Kisfaludi Strobl Zsigmond volt a mestere. 1927-ben Párizsba ment, ahol az Académie des Beaux-Arts tanulója volt, ott volt első kiállítása is a Salonban. Egyik alapító tagja volt az Európai iskolának. A harmincas években az ún. „harmadik szobrásznemzedék” tagjaként tartották számon. Munkáival rendszeresen szerepelt a KUT (Képzőművészek Új Társasága) kiállításain, hazai és külföldi galériákban, több egyéni kiállítása is volt.

Gergely Márta író (1913–1973)

március 27, 2019 - 20:21

Barcson született, egy pécsi középiskola tanulója volt, de érettségit nem szerzett, mert Ady Endre népszerűsítése miatt kicsapták. 1931-től Budapesten szövőnőként dolgozott. Első írásai a Népszava, Magyar Hírlap, Új Idők lapjain jelentek meg, néha Borbás György vagy Kevély Mihály írói néven. Első regénye, A salakmosó 1934-ben jelent meg és elnyerte a Pantheon Kiadó Mikszáth-díját. Sikerei lehetővé tették, hogy otthagyja a gyári munkát és írásaiból éljen. Termékeny és népszerű író volt, a Világvárosi regények sorozatában megjelent könyvei különböző női sorsokat mutattak be.

Déryné Széppataki Róza színész, az első magyar operaénekesnő (1793–1872)

február 25, 2019 - 00:14
Déryné Széppataki Róza (Pap Károly litográfiája, 1834, részlet)

Schekenbach József és Ridl Anna leányaként született 1798. december 23-án Jászberényben. 1813-ban szerződött a második magyar színtársulathoz. Az igazgató, Benke József ( apja) javaslatára Széppatakira magyarosította a nevét. Katona József kérte feleségül, de ő pályatársa, Déry István felesége lett, akitől azonban hamarosan különköltözött.