Elek Judit filmrendező, író (sz. 1937)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Elek Judit filmrendező, író (sz. 1937)

november 28, 2017 - 16:15

1955-ben, egyetlen nőként végzett a Színház- és Filmművészeti Akadémián, utána a Balázs Béla stúdióban dokumentumfilmeket készített. 1969-ben rendezte Sziget a szárazföldön c. filmjét, amelyet Cannes-ban is nagy sikerrel mutattak be a filmfesztiválon. A következő években készített művei itthon és külföldön is ismertté tették nevét, 1987-ben a francia kormány Becsületrenddel tüntette ki. Jelenleg Visszatérés munkacímű filmjén dolgozik, bemutatását a 2011-es filmszemlére tervezi. Néhány munkája: Kastélyok lakói (1966), Meddig él az ember? (TV film, 1967), Istenmezején 1972-73 (1973), Árvácska (1976, forgatókönyv), Vizsgálat Martinovits Ignác szászvári apát és társai ügyében (1980), Tutajosok I-II (1987), Ébredés (1994, rendező, forgatókönyvíró, vágó), Mondani a mondhatatlant - Elie Wiesel üzenete (TV film 1996), Egy szabad ember - Fisch Ernő élete (1998)

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Suzanne Rozsa hegedűművész, zenetanár (1923–2005)

augusztus 31, 2019 - 23:01

Budapesten született, 6 éves korában kezdte a hegedűtanulást. Két évvel később a család Bécsbe emigrált, felvették a Zeneakadémiára és 14 évesen megnyerte a rangos Fritz Kreisler versenyt. Az Anschluss után anyjával Londonba menekültek, ahol felvették a Royal College of Music-ba. Ott találkozott Martin Lovett csellistával, akivel 1950-ben házasságot kötött. 1944-ben felkérték a London Polish Quartet vezetőjének, mely később a legjelentősebb brit kamarazenekarnak számított. Alapító tagja volt az English Chamber Orchestra-nak, többször fellépett Yehudi Menuhinnal.

Ferenczi Sári író, irodalomtörténész (1887–1952)

június 24, 2019 - 18:51

Kolozsváron született, a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1932-től 1936-ig Berlinben élt, ott jelentek meg első publikációi. Hazatérése után az Erzsébet Nőiskolában tanított franciát és magyart. 1944-ben antifasiszta magatartása miatt állásából elbocsátották, utána az OSZK könyvtárosa volt. Cikkeket, esszéket, elbeszéléseket, regényeket publikált,  A vörös daru című regényéért az MTA Péczely-díjával tüntették ki. 

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.