Schodelné Klein Rozália operaénekes (1811–1854)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Schodelné Klein Rozália operaénekes (1811–1854)

augusztus 29, 2017 - 22:00
Az első nemzetközi elismerést szerzett énekesnőnk, a Normafa névadója.

Kolozsváron született, az ottani Zenedében Schodel János tanítványa volt, akivel 15 évesen házasságot kötött. Pozsonyba költöztek, ahol éneket és színészmesterséget tanult. 1829. június 9-én debütált Agathe szerepében (Weber: A bűvös vadász). A következő években Bécsben és német színpadokon lépett fel. 1837-ben Pesten vendégszerepelt,  

1838-ban a Pesti Magyar Színház tagja volt három évig. A társulat szívesen kirándult a budai hegyekben álló, akkor még Viharbükknek nevezett fához. 1840-ben egy ilyen kirándulás alkalmával Schodelné Klein Róza fantáziáját megmozgatta a hatalmas, magányosan álló bükkfa, mely nagyon hasonlított Bellini Norma című operájának színházi a díszletére, és elénekelte a fa alatt a Norma-áriát. Ettől kezdve kezdték el Normafának nevezni a bükkfát, mely elnevezés lassan átterjedt a fa körüli rétre is, A fát 1927-ben egy vihar kidöntötte, de helyére újat ültettek, ahol egy emléktábla áll, Schodelné történetével. 

Schodelné 1841-től Hannoverben, Mainzban, Kölnben és Londonban lépett fel hatalmas sikerrel. 1843-tól ismét Pesten játszott, Erkel Ferenc rá írta a Báthory Mária és a Szilágyi Erzsébet című operáinak címszerepét. A szabadságharc bukása után haláláig bebörtönzött szerelmének, Nyáry Pálnak birtokát vezette. Fiatalon, negyvenharmadik születésnapján halt meg. 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Péchy Blanka színész, író, nyelvművelő (1894–1988)  

szeptember 21, 2017 - 19:26
Péchy Blanka 1957-ben (Fotó: Kotnyek Antal)

Pécsett született, a budapesti Színművészeti Akadémián tanult színészmesterséget, 1914-ben végzett. A Magyar Színházhoz szerződött, 1927-től a Belvárosi Színház tagja volt. A következő évben Max Reinhardt hívta meg bécsi színházába játszani, több évet töltött ott. A háború után a Nemzeti Színház társulatának tagja lett. 1948-tól Bécsben volt kulturális attasé és a Collegium Hungaricum vezetője. Élete fontos céljának tartotta a magyar nyelv ápolását. Tanított a Zeneművészeti Főiskolán, előadásokat tartott, a nyelvművelésről és Beszélni nehéz címmel állandó sorozata volt a rádióban.

Sugár Kata fotóművész (1910–1943)

szeptember 03, 2017 - 12:30

A szociofotó egyik markáns képviselője, Kalmár Katalin Ágnes Valkányban született, apja jómódú földbirtokos, aki mindenben támogatta, így rövid életében anyagi problémái nem voltak. A jóhírű Förstner intézetben tanult, majd Madzsar Alice ti iskolájába járt. 1932-ben kötött házasságot Sugár Andor festőművésszel, az ő révén került kapcsolatba a baloldali mozgalommal. A fotózást Reismann Mariann műtermében tanulta meg.