Légrády Erzsébet, az első magyar nő, aki gyógyszerészdoktori címet szerzett (1874–1959)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Légrády Erzsébet, az első magyar nő, aki gyógyszerészdoktori címet szerzett (1874–1959)

december 27, 2016 - 17:05

A XX. század fordulóján leánygimnáziumok még nem léteztek, ezért a által 1869-ben alapított felső leányiskolában fejezte be tanulmányait, utána a Markó utcai fiúgimnáziumban tette le az érettségi vizsgát. Magister pharmaciae oklevelét 1905-ben szerezte meg a budapesti egyetemen, gyógyszerészdoktori képesítést 1906-ban kapott. Részt vett a hágai XI. Nemzetközi Gyógyszerész Kongresszuson - valószínűleg ő az első női tudós, aki Magyarországot nemzetközi tudományos konferencián képviselte, ráadásul rögtön egy nagy feltűnést keltő témában, mert a magyarországi női gyógyszerészekről beszélt. Az élményről novellát írt  a Gyógyszerészi Hetilapban. Harcolt a tudományos pályákon, az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesületének alapító tagja. Budapesten a Király u. 86. sz. alatti patika tulajdonosa volt. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság alapító tagja, a Jakabházy-érem tulajdonosa volt. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Hattie Alexander amerikai mikrobiológus, gyermekgyógyász (1901–1968)

május 25, 2015 - 21:49

A Johns Hopkins School of Medicine-en diplomázott, gyakorlóévét a baltimori Harriet Lane gyermekgyógyászatán töltötte. Itt találkozott azzal a betegséggel, amely egész további tudományos munkáját meghatározta: az influenzás agyhártyagyulladással, amely gyermekeknél 100%-os halálozással járt. A New York-i Babies Hospital mikrobiológiai laboratóriuma vezetése alatt szakmai etalonná vált. Első komoly tudományos sikere 1939-ben volt, amikor az általa kikísérletezett gyógyszerrel influenzás agyhártyagyulladásos csecsemők teljes gyógyulásáról tudott beszámolni.

Anna Tomaszewicz-Dobrska, az első lengyel orvosnő (1854–1918)

május 25, 2015 - 21:53

Az első nő, aki orvosi gyakorlatot folytatott Lengyelországban. Zürichben járt egyetemre, tanulóévei alatt Edward Hitzig professzor asszisztense volt. 1877-ben diplomázott, rövid ideig Berlinben és Bécsben dolgozott.

 

Hazájában szeretett volna dolgozni, de mert nő volt, nem kapott engedélyt az államvizsga letételére, így nem tudott belépni  az orvoskamarába, ami a praktizálás alapfeltétele volt.

Elkeseredésében Szentpétervárra költözött, ahol letehette az államvizsgát, ami feljogosította orvosi működésre Oroszországban és Lengyelországban.