Légrády Erzsébet, az első magyar nő, aki gyógyszerészdoktori címet szerzett (1874–1959)

december 27, 2016 - 17:05

Arcképcsarnok

Társadalom

Orvosok és egészségügyi szakemberek

A XX. század fordulóján leánygimnáziumok még nem léteztek, ezért a Veres Pálné által 1869-ben alapított felső leányiskolában fejezte be tanulmányait, utána a Markó utcai fiúgimnáziumban tette le az érettségi vizsgát. Magister pharmaciae oklevelét 1905-ben szerezte meg a budapesti egyetemen, gyógyszerészdoktori képesítést 1906-ban kapott. Részt vett a hágai XI. Nemzetközi Gyógyszerész Kongresszuson - valószínűleg ő az első női tudós, aki Magyarországot nemzetközi tudományos konferencián képviselte, ráadásul rögtön egy nagy feltűnést keltő témában, mert a magyarországi női gyógyszerészekről beszélt. Az élményről novellát írt a Gyógyszerészi Hetilapban. Harcolt a nők egyenjogúságának elismeréséért a tudományos pályákon, az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesületének alapító tagja. Budapesten a Király u. 86. sz. alatti patika tulajdonosa volt. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság alapító tagja, a Jakabházy-érem tulajdonosa volt.

gyógyszerész

Magyar elsők

első nő

IFUW (Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesülete) - Magyarország

magyar nők a 20. század elején

Egyszeri adomány

Más egyszeri összeg

Rendszeresen adományoznál?

Legújabb tartalmak

Abortuszpetíció50 1973–2023 médiamegjelenések

ápr 3, 2024 - 15:04

Az Abortuszpetíció50 1973–2023 konferencia kerekasztal-beszélgetésének résztvevői

Abortuszpetíció50 1973–2023 - beszámoló a Nőkért Egyesület konferenciájáról

már 13, 2024 - 22:09

Antoni Rita 2024. február 9-én a Sándor-palotánál. Fotó: Csoszó Gabriella.

Nem úgy lesz egy nő hiteles nőpolitikus, hogy úgy táncol, ahogy a férfiak fütyülnek - Antoni Rita beszéde a Sándor-palotánál

már 4, 2024 - 12:51

1553 magyar állampolgár tiltakozó levele országgyűlési képviselőkhöz az abortusz szigorítása ellen - 1973. augusztus

feb 26, 2024 - 00:48

Florence Sabin amerikai orvos, kutató (1871–1953)

május 30, 2015 - 22:35

Az úttörő tudós nők közé tartozott. Az első nő volt, aki a Johns Hopkins Medical School-ban diplomázott (1900), az első nő, aki ugyanott egyetemi tanári kinevezést kapott (1917), az American Association of Anatomists első női elnöke (1924), az első nő, akit a National Academy of Sciences tagjai közé választott (1925) és a Rockefeller Institute for Medical Research első női tanszékvezetője (1925). Legfontosabb kutatási területei az agyszerkezet, a vérsejtek, a nyirokrendszer voltak.

Constance Ellis ausztrál orvos (1872–1942)

március 18, 2016 - 01:10

1899-ben végzett, sebészetből második, belgyógyászatból harmadik volt évfolyamán. Rezidens éveit a Royal Melbourne Hospital-ban és a Royal Children's Hospital-ban töltötte. 1903-ban visszatért az egyetemre, ahol elkészítette és megvédte doktori disszertációját, ő volt az első nő, aki ezt a címet megszerezte. A Queen Victoria Hospital patológusaként dolgozott, 1920-ban főorvosi kinevezést kapott. A University of Melbourne első nő demonstrátora és előadója volt. A Victorian Medical Women's Society alapító tagja és elnöke volt.

Gerty Cori cseh/amerikai orvos, biokémikus (1896–1957)

május 30, 2015 - 21:55

Az első amerikai nő volt, aki tudományos, és az első nő, aki orvostudományi Nobel-díjat kapott. Gerty Radnitz Prágában született, 1920-ban diplomázott az ottani Orvostudományi Egyetem. Ugyanabban az évben összeházasodott Carl Corival, az Egyesült Államokba emigráltak, először Buffaloban, majd 1931-től a Washington University Medical School-ban kaptak kutatói állást. Kutatásaik a glikogén lebomlására és tárolására irányultak.