Kánya Emília (Szegfi Mórné) író, újságíró, az első magyar női lapszerkesztő (1828–1905)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Kánya Emília (Szegfi Mórné) író, újságíró, az első magyar női lapszerkesztő (1828–1905)

december 27, 2016 - 14:35

Az első női lapszerkesztő értelmiségi családba született, alapos nevelést kapott. 17 évesen lett Feldinger Gottfried felesége, akivel közösen szerkesztették az Euphrosine című lapot. Emilia néven a Napkelet, Hölgyfutár, Szépirodalmi Közlöny és Divatcsarnok is közölte írásait. Tíz év után elváltak, nemsokkal utána Családi Kör címen lapot indított, amely gyorsan népszerű lett, rangos írók publikáltak benne. 1861-ben házasságot kötött Szegfi Mór újságíróval, akivel leány-árvaházat  és nőképző-egyletet alapítottak. 

A Családi Kör az első időszakban élen járt az emancipációs törekvések népszerűsítésében. Később a Pesti Jótékony Nőegylet hivatalos lapja lett. Kánya Emilia visszaemlékezéseiben így ír saját szerepéről:

Én az én szerény helyzetemben csak az eszmét tudtam adni, közreműködni a kivitelben, odaadni nappali és éjjeli munkámat, a többi érdem az én kedves nőtestvéreimé volt, akik megértettek, felkaroltak.

Néhány munkája: 

  • Szív és élet.
  • Beszélyek;
  • Válságos napok;
  • Beszélyek az ifjúság számára;
  • Rudolf trónörökös emléke. 

 


Elekes Irén Borbála "Mindent a nőkről" c. magyar nőtörténeti rádióműsorának kapcsolódó adása: beszélgetés Szaffner Emília irodalomtörténésszel:

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Tomcsányiné Czukrász Róza pedagógus (1863–19??)

április 12, 2017 - 00:31

A magyar fonomimika megteremtője Kolozsvárott született, az ottani tanítóképzőben végzett 1880-ban. Nevelőnő, majd egy kolozsvári, később a mátyásföldi elemi iskola tanítónője volt 1899 és 1909 között. Megtanult franciául, megismerte Augustin Grosselin alapvető művét a fonomimikai módszerről  és alkalmazta a hazai olvasástanításban. Hatalmas sikerrel tartott bemutató tanításokat szerte az országban, módszerét sok iskola átvette.

Thury Zsuzsa író (1901–1989) 

április 21, 2017 - 23:44

Termékeny és sikeres író volt, első elbeszélései 1921-ben a Pesti Naplóban jelentek meg, 1927-től három évig Párizsból tudósította a lapot. 1930-ban Kolozsvárra költözött, az Ellenzék című lap munkatársa volt, 1936-tól  Budapesten élt. Alapító tagja volt az Ezredvég című folyóiratnak. Könyvei az olvasók minden korosztályában igen népszerűek voltak. Három alkalommal kapta meg a József Attila díjat. 

Néhány munkája:

Polányi Laura (Striker Sándorné) történész, feminista (1882–1959) 

április 04, 2017 - 01:45

Híres család tagja: apja Polacsek Mihály vasútépítő mérnök, anyja az irodalmi szalonjáról ismert Wohl Cecília, testvérei Polányi Károly gazdaságtörténész (a Galilei Kör első elnöke, felesége ) és Polányi Mihály kémikus. Egyik unokatestvérük Szabó Ervin.