Olimpia Fulvia Morata olasz tudós (1525–1555)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Olimpia Fulvia Morata olasz tudós (1525–1555)

november 29, 2016 - 21:52
Kifogástalanul beszélt latinul és görögül, ismerte a klasszikus irodalmat, történelmet, filozófiát, jártas volt a művészetekben.

Egyetemi professzor apjától tanult, 12 éves korára kifogástalanul beszélt latinul és görögül, ismerte a klasszikus irodalmat, történelmet, filozófiát, jártas volt a művészetekben. A ferrarai hercegnő hasonló korú lánya mellé fogadta nevelőnek. 1546-ban hazatért betegeskedő apját ápolni, akinek halála után ő nevelte testvéreit. 1550-ben feleségül ment Andreas Grundler német orvostanhallgatóhoz és áttért a protestáns hitre. Nem sokkal utána, tartva az inkvizíciótól, férje hazájába menekültek. Sok megpróbáltatás után Heidelbergben telepedtek le, ahol Andreas az egyetem orvoskarának tanára lett, Olimpia pedig görögöt és latint tanított. Fiatalon, harmincéves kora előtt halt meg. 1558-ban Baselben posztumusz kiadták néhány művét.   

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Tomcsányiné Czukrász Róza pedagógus (1863–19??)

április 12, 2017 - 00:31

A magyar fonomimika megteremtője Kolozsvárott született, az ottani tanítóképzőben végzett 1880-ban. Nevelőnő, majd egy kolozsvári, később a mátyásföldi elemi iskola tanítónője volt 1899 és 1909 között. Megtanult franciául, megismerte Augustin Grosselin alapvető művét a fonomimikai módszerről  és alkalmazta a hazai olvasástanításban. Hatalmas sikerrel tartott bemutató tanításokat szerte az országban, módszerét sok iskola átvette.

A világ első képviselőnőinek egyike: Lucina Hagman finn tanár, politikus, feminista (1855–1946)

április 19, 2017 - 22:51

Nemcsak hazájában, de az egész világon az első női képviselők közé tartozott, 1907-ben választották be a finn parlamentbe. 1875-ben végzett a Jyväskylä tanárképzőn, egy kisvárosban majd Helsinkiben tanított. Alapítója és igazgatója volt az első finn koedukált iskolának. 1905-ben indította el a Naisten Ääni (Nők hangja) folyóiratot, haláláig a szerkesztőség tagja volt. Egyik létrehozója volt a finn nők szakszervezetének, a Suomalaisen Naisliiton-nak. Alapítója és első elnöke volt a finn feministák szervezetének, az Unioni-nak.

Eliza Ritchie kanadai tanár, feminista (1856–1933)

április 12, 2017 - 13:42

1889-ben diplomázott a Dalhousie egyetemen, két évre rá a Cornell egyetemen védte meg doktori értekezését. Valószínűleg ő az első kanadai nő, aki doktorátust szerzett. Ezután Európába utazott, Lipcsében és Oxfordban posztdoktori tanulmányokat folytatott. 1901-ben tért vissza hazájába, a Dalhousie egyetem filozófiatanára lett. Meggyőződéses szüfrazsett volt, nővéreivel együtt vezetőségi tagja volt a Council of Women-nek, a halifaxi feministák egyik legbefolyásosabbja volt. Rendkívül jól tudott bánni az emberekkel, előadásai és cikkei világosak és meggyőzőek voltak.