Ormos Mária történész, akadémikus (1930–2019)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ormos Mária történész, akadémikus (1930–2019)

szeptember 30, 2019 - 22:36
Szakterülete a XX. századi történelem, világszerte elismert szaktekintély.

Debrecenben született, édesanyja Förster Elza műszaki rajzoló. Érettségi után a Debreceni Tudományegyetem történelem-magyar szakos hallgatója.

Diplomájának megszerzése (1952) után a debreceni, majd a szegedi egyetemen tanított. Szépen induló szakmai előmenetelét átmenetileg megpecsételte az 1956-os forradalom idején képviselt állásfoglalása, ami miatt fegyelmivel elbocsátották. Ezután egy ideig csak levéltárosként és általános iskolai tanárként dolgozhatott. 1960-tól az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztőségének vezető munkatársa. 

1963-tól a Történettudományi Intézet munkatársa, innentől kezdve pályája egyenesen ível felfelé. 1969-ben a történelemtudomány kandidátusa. 1982-től a Pécsi Tudományegyetem professzora, két cikluson keresztül az egyetem rektora. 1987-től az MTA levelező, 1993-tól rendes tagja. 

A 20. századi és egyetemes történet, diplomáciatörténet nemzetközileg elismert szakértője. Hitlerről és Mussoliniről írt monográfiája alapműnek tekinthető. A sors különös játékaként meghatározó történésze volt annak a szakértő bizottságnak, melynek feladata a magyar történelem második világháború utáni időszakának átértékelése volt. A vizsgálat perdöntő megállapítása szerint 1956-ban népfelkelés, és nem ellenforradalom zajlott. 

Munkásságáért többek között Akadémiai- és Széchenyi-díjat, valamint Magyar Köztársasági Érdemrendet kapott.

2019. december 8-én

 

Néhány műve: 

  • Franciaország és a keleti biztonság; 
  • „Civitas fidelissima.” Népszavazás Sopronban 1921;
  • Hitler élete és kora;
  • A történelem vonatán;
  • Közép-Európa – Van? Volt? Lesz?
  • Politikai eszmék és politikai gyakorlatok a 20-21. században. 

 

Felhasznált irodalom:

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Fáylné Hentaller Mariska író (1850–1927)

május 09, 2019 - 23:12

1856-ban született Jászberényben. Tizenhat éves korában hozzáment Fáyl Frigyes zenetanárhoz. 1879-ben megözvegyült, ezután kezdett írással foglalkozni. Művei főként ifjúsági regények és elbeszélések.

Az elsők között érezte át annak a felelősségét, hogy a női teljesítményeket össze kell gyűjteni és jelentőségüket méltányolni kell. 1889-ben jelentette meg és ajánlotta egykori tanárának,nak A magyar írónőkről c. művét. 

Dénes Valéria festőművész (1885–1915)

november 29, 2016 - 21:17

Budapesten született jómódú családból, rendkívül gondos nevelést kapott.  

Szablya Frischauf Ferenc festő magániskolájában tanult, aki rögtön felfigyelt a megszokottól eltérő képességeire, eredetiségére. Már 1903-ban, első kiállításán elismerő kritikákat kapott. 1906 és 1911 között a Kéve művészegyesület tagja volt. Dolgozott Nagybányán, majd 1910-ben Párizsban Matisse tanítványa volt. Itt ismerkedett meg a kubizmus első magyar képviselőjével, Galimberti Sándorral, akivel 1911-ben házasságot kötöttek. 1914-ben 77 képet állított ki a Nemzeti Szalonban.

Vina Mazumdar indiai tudós, feminista (1927–2013)

március 18, 2017 - 23:20

Az indiai nőmozgalom egyik vezéralakja Kalkuttában és Banarasban járt egyetemre, doktori értekezését Oxfordban készítette. Politikatudományt tanított a patnai és a berhampuri egyetemen. A Committee on the Status of Women in India titkáraként része volt a Towards Equality című tanulmány elkészítésében. Alapítója és több éven át igazgatója volt a Centre for Women's Development Studies intézetnek Delhiben.