Fenákel Judit író, újságíró 1936

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Fenákel Judit író, újságíró 1936

június 25, 2018 - 15:52

Budapesten született, párhónapos volt, amikor szülei Endrődre költöztek, ott nőtt fel. A nyarakat ott töltötte unkatestvére, Gergely Ágnes is, akiből szintén író lett. 1944-ben apját munkaszolgálatra vitték, soha nem tért vissza, őt anyjával együtt Ausztriába deportálták. Sikerült túlélni, a háború után Szegedre költöztek, ott kezdtek új életet. A Tanárképző Főiskolán diplomázott, 1957-62 között általános iskolában tanított, közben levelező tagozaton az egyetemet is elvégezte. 1962-től a Csongrád Megyei Hírlapnál volt újságíró, 1972-ben Budapestre költözött ahol a Nők Lapja munkatársa lett. 1988-ban kezdett a Családi Lapnál dolgozni, onnan ment nyugdíjba. Első kötete, egy novellagyűjtemény, 1960-ban jelent meg Két utca lakója címmel. 
Néhány munkája: Akvárium; Tíz nap vidéken; Lili utazásai; Dokumentumok U.M.-ról; Az igazi nagy nő; Egy bizonyos Remény utca; Egy regénye mindenkinek van; Itt járt a házmesterné; Szégyen; Grófnő a répaföldön; A fénykép hátoldala; A kékezüst hölgy; K-vonal.

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Gene Stratton Porter amerikai író, természetfotós, feminista (1863–1924)

május 05, 2017 - 23:31

A Limberlost lápvidék növény- és madárvilágáról készített felvételei a Recreation és az Outing folyóiratban jelentek meg. Első regényét is kedvezően fogadták, az igazi sikert azonban második könyvével, a Freckles-el aratta: Műveit számos nyelvre lefordították, az eladott példányszám jóval meghaladta a tízmilliót. 1920-ban Kaliforniába költözött, ahol – az első nők között - filmstúdiót alapított és saját munkáit vitte filmre. Néhány munkája: A Girl of the Limberlost, Laddie, Michael O'Halloran, A Daughter of the Land. 

Camilla Collett norvég író, feminista (1813–1895)

január 22, 2017 - 12:43

Az első norvég feminista lelkészcsaládból származott, apja fontosnak tartotta, hogy fia és lánya egyaránt alapos nevelést kapjon. Néhány évet Dániában tanult, Párizsban és Hamburgban is élt egy ideig. Megismerkedett a kortárs művészekkel, mély benyomást tettek rá Rousseau és Sand művei. Elbeszéléseket, esszéket publikált, legtöbbnek a témája a nők elnyomása, kiszolgáltatottsága, a prostitúció volt. Legismertebb  műve az Amtmandens Døtre (A kormányzó lányai) című regénye.

Sarah Barnwell Elliott író, feminista (1848–1928)

május 06, 2017 - 21:36

Hat regényen kívül esszéket, újságcikkeket, könyvkritikákat publikált. Sokat foglalkozott a nők helyzetével, választójoguk kivívásával. A Southern States Woman Suffrage Conference alelnöke, a Tennessee Equal Suffrage Association elnöke volt, ebben a minőségében 1912-ben petíciót nyújtott be az állam törvényhozóihoz. Déli származása különösen érzékennyé tette a faji problémák iránt, An Incident and Other Happenings című elbeszéléskötete ezzel foglalkozik. Európai útján tett tapasztalatairól 16 levélben számol be.

Néhány műve: