Hilda Sachs svéd újságíró, feminista (1857–1935)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Hilda Sachs svéd újságíró, feminista (1857–1935)

március 12, 2018 - 22:47
Az 1899-ben Rómában tartott nemzetközi újságíró konferencián ő volt az első női delegált.

Hilda Gustafva Sachs Engströmben született, kereskedőcsalád lánya. 1878-1881 között a Högre lärarinneseminariet tanulója volt, végzés után tanítónőként dolgozott. 1886-ban házasságot kötött Carl Fredrik Sachs-szal, aki 1893-ban meghalt.

Hilda családja eltartására újságírói munkát vállalt, a Dagens Nyheter, Nya Dagligt Allehanda, Svenska Dagbladet, Stockholmbladet lapoknak dolgozott. 1895 – 1899 között Párizsban, 1908 – 1910 között Rómában volt külföldi tudósító. Az 1899-ben Rómában tartott nemzetközi újságíró konferencián ő volt az első női delegált, a Nya Dagligt Allehanda című lapot képviselte.

Újságírói munkája mellett verseket, regényeket, elbeszéléseket publikált. Fordítással is foglalkozott, többek között George Sand, Honoré de Balzac, Émile Zola műveit ismertette meg a svéd közönséggel.

Sokat tett a nők helyzetének javításáért, 1902-ben egyik alapító tagja volt a Föreningen för kvinnans politiska rösträtt szüfrazsista egyesületnek, 1912-1921 között a vezetóség tagja volt. Rendszeresen küldöttt tudósításokat a nemzetközi nőkongresszusokról. A Kvinnornas diskussionsklubb és a Svenska kvinnors medborgarförbundelnökségi tagja volt.

Néhány munkája: Dikter; Evig sommar: en kärlekshistoria; Marta; Den besegrade lyckan; Kvinnornas rösträtt: svar till herr Adolf Hallgren; Den svarta domen: männens skuld och kvinnornas straff; Kvinnoporträtt. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Simone Chapuis-Bischof svájci tanár, nőjogi aktivista  (sz. 1931)  

március 15, 2018 - 21:33

Baselban született, az egyetem elvégzése után Vaud tartományban kapott tanári állást. Fölháborodott, amikor rájött, hogy a vele együtt végzett férfi tanárok 30 százalékkal magasabb bért kapnak, mint a nők, és az évek folyamán ez a különbség csak növekedni fog. Az ötvenes években Svájcban a nőknek még nem volt szavazati joguk, a közéletben nem játszottak szerepet. Ez indította el harcát a választójogért, az egyenlő bánásmódért, az anyaság támogatásért, az abortusz legalizálásáért.

Anna Wicksell Bugge norvég/svéd jogász, diplomata, feminista (1862–1928)

szeptember 17, 2017 - 14:23

Az első svéd női diplomata Egelsundban született, fiatal korától foglalkoztatta a nők helyzete, különösen szociális és gazdasági kiszolgáltatottságuk. Iskolájában Skuld néven vitaegyletet szervezett, ahol főleg a nőkérdéssel foglalkoztak. Az egyetemen latin, francia és angol nyelvet tanult, 1887-ben diplomázott.  A Norsk Kvinnesaksforening  (norvég nőjogi egyesület) tagja, 1888 - 1889 között elnöke volt. Rendszeresen publikált az egyesület Nylænde című lapjában a nők tanuláshoz, függetlenséghez való jogáról.