A tizenkilencedik századi tudomány királynője

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

A tizenkilencedik századi tudomány királynője

december 25, 2017 - 21:17

Mary Somerville skót tudós, matematikus, asztronómus (1780–1872) volt az első nő, akit a Royal Astronomical Society tagjai közé választott.

15 évesen kezdte érdekelni a matematika, de apja ellenezte, hogy tanuljon és családi nyomásra 1804-ben férjhez kellett mennie. Korán megözvegyült, második férje viszont támogatta tudományos ambícióit. Harmincas éveiben bepótolta mindazt a tanulást, amire korábban nem volt lehetősége, és hatalmas természettudományos könyvtárat halmozott fel. 1826-ban jelentek meg első tudományos publikációi, kezdetben saját kutatásai alapján, később más tudósokkal is együttműködött. Barátja, Maria Edgeworth író így emlékszik rá:

Feje a csillagok közt volt, de két lábbal szilárdan állt a földön.

1826-ban a Royal Society gyűlésén férje olvasta fel a tanulmányát, mert nők oda nem léphettek be. 1831-ben komoly tekintélyt szerzett Pierre Laplace Celestial Mechanics című munkájának fordításával és kibővítésével.

A nők jogai is érdekelték: amikor az újonnan megválasztott parlamenti képviselő John Stuart Mill 1865-ben petíciót indított a nők választójogáért, az első aláíróként Mary Sommerville-t kérte fel. 

1869-ben a Royal Geographical Society aranyérmével tüntették ki, és tagjai közé választotta az American Philosophical Society. -t is tanította. Utolsó tudományos könyvét majdnem 90 évesen írta meg.

Nekrológjában a Morning Post "a tizenkilencedik századi tudomány királynője”-ként méltatta. Oxfordban a Somerville College viseli a nevét. Alakját a Mr. Turner c. filmben is megidézik. 

Néhány műve: 

  • The Magnetic Properties of the Violet Rays of the Solar Spectrum (1826)
  • Mechanism of the Heavens (1831)
  • The Connection of the Physical Sciences (1835)
  • Physical Geography (1850)
  • On Molecular and Microscopic Science (1869)
  • 1874 "Personal recollections, from early life to old age, of Mary Somerville"

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ada E. Yonath Nobel-díjas izraeli biokémikus (sz. 1939)

június 21, 2017 - 23:34

A jeruzsálemi Hebrew University-n végzett 1964-ben, röntgenkrisztallográfiai témával foglalkozó doktori disszertációját a Weizmann Institute of Science-ben készítette és védte meg. 1979 és 1984 között a Max Planck Institute osztályvezetője és a University of Chicago vendégprofesszora volt. Ő volt az első tudós, aki észlelte és megfejtette riboszóma alegységeinek funkcióit. A felfedezés után csatlakozott kutatásaihoz Thomas Steitz és Venkatraman Ramakrishnan, munkájukért 2009-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kaptak.

Lucy Osburn angol ápolónő (1835–1891)

május 02, 2017 - 22:14

Leedsben született jómódú családba, magántanárok nevelték, több nyelvet megtanult. Düsseldorfban járt nővérképzőbe, hazatérése után Florence Nightingale intézetében folytattta tanulmányait. 1868-ban New South Wales kormányzójának kérésére  egy nővércsapattal Ausztráliába utazott, ahol a Sydney Infirmary and Dispensary ápolási vezetőjének nevezték ki.  Megismertette az ottaniakkal a modern módszereket, megreformálta a nővérképzést. 16 év múlva tért vissza Angliába, ahol a Southwark, Newington and Walworth District Nursing Association szakfelügyelője lett. 

Clara Immerwahr német vegyész (1870–1915)

június 21, 2017 - 15:09

Az első nő, aki kémiából doktori címet szerzett Németországban. Kelet-Poroszországi zsidó értelmiségi család lánya, a tanárképző elvégzése után vegyész apja támogatásával engedélyt kapott tanulmányai folytatására a breslaui egyetemen. 1900-ban védte meg doktori értekezését, egy évre rá házasságot kötött az ismert vegyésszel, Fritz Haberrel. Abban bízott, hogy folytathatja kutatásait, de keservesen csalódott. A gyerekszülés, háztartás, gyakori vendégfogadás mellett önálló munkát nem végezhetett, csak férje publikációihoz gyűjthetett anyagokat.