Takamacu Kikukó (1911-2004)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Takamacu Kikukó (1911-2004)

december 25, 2017 - 20:53
Takamacu Kikukó (1911-2004), Akihitó császár nagynénje, az utolsó sógun Tokugawa Yoshinobu unokája a japán császári család legidősebb, de valószínűleg leghaladóbb szellemű tagja volt 92 éves korában bekövetkezett haláláig.

Kikukó 18 éves korában ment férjhez Takamacu herceghez, Hirohito császár öccséhez. Házasságkötésük után világkörüli utat tettek, diplomáciai feladatokat teljesítettek. Európai nászútjuk során, 1931. január 27-29. között Magyarországon is jártak. Díszes kísérettel érkeztek Budapestre, a Keleti Pályaudvaron több vezető politikus fogadta őket. 

Kikukó édesanyját rák miatt vesztette el, ez igen megviselte, ezért 1968-ban létrehozta a Takamacu Hercegnő Rákkutatói Alapítványt. Konferencákat szervezett és kiemelkedő tudósoknak biztosított anyagi támogatást. Egy leprásokat segítő szervezetet is támogatott, és a Japán Vöröskereszt tiszteletbeli alelnökké avatta. 

Férje halála után négy évvel, 1991-ben megtalálta annak húsz kötetből álló naplóját, benne a herceg kritikáját a második világháború alatti japán politikáról. A császári család rosszallása ellenére Kikuko publikálta a naplók anyagát.

90 éves korában cikket írt a népszerű Fujin-Koron magazinba, amelyben sürgette az örökösödési rend megváltoztatását, mely szerint a krinzantém trónt csak fiú foglalhatja el. Kikuko a brit uralkodóházat hozta fel példának, és azt is hangsúlyozta, hogy a múltban Japánban is voltak kiváló császárnők, a nők trónöröklése csak 1889-ben szűnt meg.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Rita Levi-Montalcini, Nobel-díjas olasz orvos, neurológus (1909–2012)

május 25, 2015 - 21:58

Konzervativ család lánya, nehezen tudta apját meggyőzni, hogy egyezzen bele egyetemi tanulmányaiba. A torinói orvosi egyetemet 1936-ban végezte el, az Anatómiai Intézetben kapott állást, de ez rövid ideig tartott, Mussolini 1938-ban kibocsátott rendelete kizárta a zsidókat a tudományos pályáról. A bújkálás évei következtek, egészen a háború végéig. 1947-ben elfogadott egy állást St. Louis-ban a Washington egyetemen. Egy évről volt szó, harminc lett belőle, komoly tudományos eredményekkel. 1962-ben Rómában is létrehozott egy kutatólaboratóriumot, ettől kezdve idejét megosztotta St.

Kishida Toshiko japán író, feminista (1863–1901)

május 23, 2016 - 23:13

1863. január 14-én született. A japán feminizmus első hullámának kiemelkedő személyisége, Shoen néven írt. Eleinte a császári udvarban dolgozott, de úgy gondolta, hogy ez az intézmény túlságosan távol áll a világ valóságától, ráadásul az ágyasi rendszert megalázónak ítélte a nők számára. Végül otthagyta az udvart és minden idejét a nők jogaiért folytatott küzdelemnek szentelte. Külön figyelmet fordított a közép- és felső osztálybeli fiatal lányok kiszolgáltatott helyzetére.

„Nekem ne mondd, hogy nők nem lehetnek hősök” - Csiu Csin kínai író, forradalmár, feminista (1875–1907)

november 17, 2016 - 18:06

Zhejiangban született, jómódú családba - 1875-ben, amikor még a lánygyerekek lábát elkötötték. Tanult irodalmat és művészeteket, harcművészetet, jól lovagolt. 1894-ben a tradíciók szerint apja férjhez adta egy befolyásos tisztviselőhöz, két gyermekük született.

A házasság rosszul sikerült, így Csin a családját elhagyva Japánba utazott tanulni, ahol megismerkedett a forradalmi eszmékkel és a feminizmussal. (A lábáról is állítólag ekkor vette le a kötést, más források szerint már hamarabb.) Feminista cikkei és több verse megjelent a Bai Hua Wen című lapban.