Janet Frame új-zélandi író, költő (1924–2004)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Janet Frame új-zélandi író, költő (1924–2004)

augusztus 28, 2017 - 14:10
Új-Zéland talán leghíresebb, önéletrajza megjelenése után világszerte elismert írója.

Új-Zéland talán leghíresebb, önéletrajza megjelenése után világszerte elismert írója, kétszer szerepelt a Nobel-díj toplistáján. Tanítónői képesítést szerzett, korán  kezdett publikálni. 1945-ben tévesen skizofréniát diagnosztizáltak nála, éveket töltött elmegyógyintézetekben. Az 1951-ben a The Lagoon címmel megjelent elbeszéléskötete elnyerte a tekintélyes Hubert Church Memorial Award-ot, ennek hatására nem végezték rajta el a lobotómiát. A kórházból való szabadulása után évekig Európában élt, 1960-ban tért haza. Magyarul  megjelent Éjjel, ha bagoly huhog című regénye, valamint több novellája a Nagyvilágban.

Néhány munkája:  Owls Do Cry; The Edge of the Alphabet; Snowman Snowman: Fables and Fantasies; The Pocket Mirror; You Are Now Entering the Human Heart; An Angel at My Table; The Carpathians.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

Pulszky Ferencné Walter Teréz író (1819–1866)

február 07, 2015 - 21:44

Therese von Walter előkelő bécsi bankárcsalád híresen szép és rendkívül művelt lánya beleszeretett az „ellenségbe”, Pulszky Ferencbe, feleségül ment hozzá, Magyarországra költözött, és az országba is beleszeretett. Amikor férje a szabadságharcban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült, oda is követte. Az Angliában és Amerikában töltött évek alatt cikkeket, elbeszéléseket publikált, melyekben a magyar ügy mellett állt ki. 

Főműve, a  Memoirs of a Hungarian lady  (1850, London) németül is megjelent, magyarul itt olvasható:

A svéd nőmozgalom élén: Elin Wägner

május 15, 2016 - 23:41
Elin Wägner 1897-ben

A svéd feminista mozgalom egyik alapítója és vezéralakja Lundban született 1882-ben. Diákkorában az iskolai újságot szerkesztette, tanulmányai befejezése után újságíró lett. Első regénye Från det Jordiska Museet címmel 1907-ben jelent meg. Írásainak gyakori főszereplője a független, önálló, jogaiért harcoló nő. A női választójogi mozgalom egyik vezetőjeként ő képviselte a svéd nőket 1909-ben a londoni nemzetközi nőkongresszuson. 1913 és 1914 között társaival több, mint 350 000 aláírást gyűjtöttek össze a nők szavazati jogának törvénybe iktatásáért.