Maggie Kuhn amerikai emberi jogi aktivista, a nyugdíjasok érdekeinek képviselője (1905–1995)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Maggie Kuhn amerikai emberi jogi aktivista, a nyugdíjasok érdekeinek képviselője (1905–1995)

augusztus 01, 2016 - 13:06

Maggie Kuhn

Buffalóban született. A 30-as, 40-es években a YWCA-nál (Fiatal Nők Keresztény Szervezete) dolgozott, a fiatal nőket szervezkedni tanította. Felháborodást váltott ki, mert szexualitás és fogamzásgátlás témában is indított kurzusokat. Felhívta tanítványai figyelmét a manipulatív reklámokra és a tudatos fogyasztás fontosságára is.

A második világháború után a presbiteriánus egyháznál helyezkedett el, és az intézmény hagyományaival ellentétben tanítványait terepmunkára küldte, hogy ismerjék meg a társadalmi problémákat, a szegénységet. Az idős emberek jogaival akkor kezdett el foglalkozni, amikor meglátogatta az egyházi idősotthonokat, és elborzadt a körülményeken, valamint azon, hogy a bentlakókat gyerekekként kezelik. 65 éves volt, amikor az egyház nyugdíjba vonulásra kényszerítette. 

1970 augusztusában megalapította a Gray Panthers (szürke/ősz párducok) mozgalmat az idős emberek életkörülményeinek javítása és a kor alapú diszkrimináció (ageizmus, ageism) elleni küzdelem érdekében. Tiltakozott az időseket önellátásra képtelen, szenilis, tehetetlen – és szexuálisan feltétlenül inaktív – emberekként tekintő közfelfogás és médiaábrázolások ellen, amelyek miatt az idős emberek kiszorulnak a társadalom peremére. Élesen bírálta, hogy az állam és a vezetés költségvetési teherként tekint a nyugdíjasokra, elhallgatva, hogy a nyugdjíaknál sokkal több pénz megy el pl. fegyverkezésre. Munkájába tizenéveseket is bevont, mert úgy gondolta, hogy a társadalom a fiatalokat is érdemtelenül leértékeli, inkompetensnek tartja. Aktivista tevékenysége mellett mozgáskorlátozott édesanyját és mentális betegséggel küzdő testvérét is ápolta. A békéért is többször szót emelt, ellenezte a vietnami háborút is.

1991-ben „Kő kövön nem marad" címmel írta meg önéletrajzát, négy évvel később hunyt el.

 

 

Letartóztatták a Seattle-i Dühöngő Nagymamákat

június 10, 2015 - 14:29

A 92 éves Shirley-t tegnap reggel tartóztatták le, miközben hintaszékében ülve kötögetett születendő, kilencedik dédunokája számára.

No persze Shirley nem csak úgy üldögélt: társaival, a Seattle Raging Grannies-zel (Seattle-i Vaduló Nagymamik csoport tagjaival) hintaszékestül összeláncolták magukat a helyi kikötőben, hogy megakadályozzák a Shell egyik fúróállványának kihajózását. Mert a Shell továbbra is akar az Északi-sarkon fúrni, és a nagyik szerint ez nem oké.

Hirtelen lett kedvem sokáig élni. Éljenek az őrjöngő nagymamák!

Viktorinánus úrilányból vegetáriánus feminista: Charlotte Despard kalandos élete (1844–1939)

június 15, 2016 - 11:50

1844. június 15-én született. Fiatalkorában a viktoriánus úrilányok életét élte, később férjével beutazta Indiát és Ázsiát, ebben az időben írta romantikus regényeit.

Férje 1890-ben hajóbalesetben meghalt, Charlotte ezután barátai ösztönzésére a jótékonysági munka felé fordult. Eleanor Marx jó barátja volt, részt vett a Második Internacionálén, és fellépett a búr háború ellen. 

Florence Hope Luscomb építész, feminista (1887–1985)

december 31, 2016 - 23:32

A 98 évet megélt hölgy a béke, a szakszervezetek  és nők ügyének elkötelezettje, tömeggyűlések és tüntetések jólismert alakja volt. Az első nők egyike, akik a Massachusetts Institute of Technology-t elvégezhették, 1909-ben szerzett építész diplomát. Egy építész cégnél dolgozott 1917-ig, majd a Boston Equal Suffrage Association ügyvezető titkára lett. Hamar kiderült, hogy jó szónok, naggyűléseken tartott hatásos beszédeket. Egész életét az aktivitásnak rendelte alá.

Esélyt az elítélteknek! Linda Gilbert amerikai börtönreformer (1847–1895)

április 22, 2017 - 00:40

Chicagoban élt családjával, a St. Mary zárdában tanult. A korabeli börtönviszonyokat megismerve javítani akart az elítéltek körülményein. Hitt a művelődés, az ismeretszerzés fontosságában, könyveket ajándékozott, könyvtárakat alapított a börtönökben. Az elítéltek családját segítette, a szabaduló raboknak pedig próbált munkát szerezni. A szükséges pénzt a Linda Gilbert's Tax and Trade Record vállalkozásának bevételeiből és saját találmányainak értékesítéséből szedte össze. Több szabadalma volt, például a zajtalan vasúti sín és a drótcsipesz.

Alice Paul amerikai szüfrazsett (1885–1977)

május 26, 2016 - 16:48

Alice Stokes Paul 1885. január 11-én született egy New Jersey-i kvéker család gyermekeként. Családja hitt a nemek egyenlőségében, és a nők oktatásának fontosságában, anyja többször elvitte Alice-t a választójogi női összejövelekre. Alice rengeteget tanult, hogy tudását folyamatosan bővíthesse, BA fokozatot szerzett a Swarthmore Főiskolán, aztán szociális munkát tanult a New York School of Philantropyn, szociológiát a Pennsylvaniai Egyetemen. Majd Angliába ment, ahol a Birminghami Egyetemre és a London School of Economics-ra járt.

Le a fegyverekkel! Bertha Suttner osztrák író és pacifista (1843–1914)

április 22, 2017 - 00:49

Franz von Kinsky gróf lánya hagyományos nevelést kapott, nyelveket, zenét tanult, utazgatott. Rövid ideig Alfred Nobel titkárnője volt, akivel Arthur Gundaccar Suttner báróval kötött házassága után is levelezett. Aktivan részt vett a békemozgalmakban, a Gesellschaft der Friedensfreunde társaság megalapítója, az International Peace Bureau alelnöke. Az 1899-ben megtartott First Hague Convention delegációvezetője, az egyetlen női résztvevő. Nemzetközi tekintélye olyan nagy, hogy 1904-ben Theodore Roosevelt elnök fogadja őt a Fehér Házban.

Az első vakvezető kutyák tenyésztője: Dorothy Harrison Eustis

április 22, 2016 - 00:31

Philadelphiában született, jómódú családba. Második férjével Svájcba költöztek, ahol németjuhász kutyákat  tenyésztettek, főleg a rendőrség számára. Néhány kutyát kiképeztek a háborúban megvakult emberek segítségére, erről a kísérletről Dorothy cikket írt a The Saturday Evening Post-ba. A vakvezető kutyák beváltak, népszerűek lettek. 1928-ban Nashvilleben létrehozták az első vakvezető kutyákat képző iskolát The Seeing Eye néven. Példájuk és útmutatásuk nyomán az Egyesült Államokban és szerte a világon hasonló kutyaiskolák nyíltak a vakok és más fogyatékkal élők számára. 

Rebekah Bettelheim Kohut amerikai szociális munkás, aktivista (1864–1951)

szeptember 29, 2017 - 23:55

Kassán született, apja rabbi, anyja tanítónő volt. 1867-ben az Egyesült Államokba emigráltak, ahol szociális munkásnak tanult. 1887-ben házasságot kötött egy nála 22 évvel idősebb, nyolcgyerekes, német származású rabbival. A gyereknevelés és a háztartás mellett angolra fordította férje beszédeit és aktív szerepet vállalt a New York Women's Health Protective Association tevékenységében. Férje halála után a zsidó nőegyletben tevékenykedett, tanított és leányiskolát alapított. Az I. világháború idején nőket toborzott a megüresedett munkahelyekre.

Priscilla Bright McLaren angol békeharcos, abolicionista, szüfrazsett (1815–1906)  

augusztus 31, 2019 - 21:51

Rochdale-ben született, jómódú kvéker családba, ahol a lányok oktatását is fontosnak tartották. A szülők egyenrangú félnek tekintették egymást, anyjuk rendszeresen vitaklubot szervezett gyerekeinek.

Priscilla nővéreivel együtt iskolát vezetett szegény családok lányainak. Az Edinburgh Ladies' Emancipation Society és a rabszolgafelszabadító mozgalom tagja volt, ez utóbbiban ismerkedett meg majd kötött házasságot Duncan Mclarennel, aki tehetős kereskedő és liberális parlamenti képviselő volt.

Rose Blumkin, üzletasszony (1893–1998)

június 11, 2012 - 17:59

Rose Gorelick az oroszországi Minszk mellett született 1893-ban, egy nyolcgyerekes szegény rabbi családjába. Hatéves korától segített anyjának kis boltjukban, iskolába nem járt, számolni otthon tanult. Tizenéves korában egy helybeli rőfös alkalmazta, aki annyira meg volt vele elégedve, hogy rövidesen rábízta a bolt vezetését. 

Rita Levi-Montalcini, Nobel-díjas olasz orvos, neurológus (1909–2012)

május 25, 2015 - 21:58

Konzervativ család lánya, nehezen tudta apját meggyőzni, hogy egyezzen bele egyetemi tanulmányaiba. A torinói orvosi egyetemet 1936-ban végezte el, az Anatómiai Intézetben kapott állást, de ez rövid ideig tartott, Mussolini 1938-ban kibocsátott rendelete kizárta a zsidókat a tudományos pályáról. A bújkálás évei következtek, egészen a háború végéig. 1947-ben elfogadott egy állást St. Louis-ban a Washington egyetemen. Egy évről volt szó, harminc lett belőle, komoly tudományos eredményekkel. 1962-ben Rómában is létrehozott egy kutatólaboratóriumot, ettől kezdve idejét megosztotta St.