Nyeregben a bántalmazók

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Nyeregben a bántalmazók

június 20, 2019 - 20:01
Egyik anya azért mérges a rendőrségre, mert nem intézkednek a gyermekei láthatása érdekében, a másik anya meg azért, mert intézkednek. A közös bennük az, hogy mindkét esetben a bántalmazó apa igényei szerint járt el a rendőrség, akárcsak a gyámhivatal és a bíróság, de különösképpen az ügyészség. Úgy érzik, a hivatalos szervek nem védik meg őket és gyermekeiket az erőszaktól, hanem az elkövetőt támogatják.

Krisztina már a sokadik alkalommal megy a gyermekeiért feleslegesen, nem kapja meg őket. A két kamaszkorú lányt az édesapjuk neveli több mint három éve. Az anyának kéthetente lenne kapcsolattartása velük.

– A volt férjem az elköltözése után úgy megvert, hogy a dobhártyám átszakadt, ezért a bíróság őt elítélte. Az esetnek a gyermekeim is szemtanúi voltak, és ezt követően hosszú ideig nem akartak elmenni kapcsolattartásra az édesapjukkal. A gyámhivatal minden alkalommal megbírságolt engem, ez összesen közel kétmillió forintot jelentett. A bírságok mellett kiskorú veszélyeztetése miatt is feljelentést tettek ellenem. Mindez oda vezetett, hogy a bíróság az apjuk gondozásába helyezte a lányokat – ismerteti Krisztina. Számos eljárásról és különféle visszaélésekről is beszámol, amelyekről úgy érzi, folyamatosan hátrányosan megkülönböztették.

Alig egy hónapja voltak a gyermekeim az apjuknál, amikor arról számoltak be, hogy rossz körülmények között élnek. Noha az előzetes környezettanulmány alkalmasnak találta az apa otthonát a gyermeknevelésre, a lányoknak nem volt ágyuk, ruhájuk, nélkülözték a megfelelő tisztálkodási körülményeket, és egyiküket bántalmazta is az apa. Úgy ítéltem meg, hogy ez a környezet veszélyezteti a fejlődésüket. Az esetet bejelentettem, de azonnal le is zárták az ügyet arra hivatkozva, hogy nem vagyok sértett, így nem is járhatok el – számol be Krisztina. Eközben az apa teljesen meg akarta szüntetni az anyai kapcsolattartást. Amikor az asszony a gyerekeiért ment, már nem vihette el őket, a rendőrség ugyanis nem vette észre, hogy elsőfokú, nem jogerős és nem végrehajtható gyámhivatali határozatra hivatkozva tagadta meg a láthatást az apa.

– Több mint fél éven keresztül nem is láthattuk, nem is hallhattuk egymást a gyermekeimmel. Később a kislányom ismét azt mesélte, hogy megverte az apja, de ennek sem lett következménye. Súlyos problémák vannak, egyikük  pengével vagdossa magát, másikuk nem jut el a szükséges orvosi vizsgálatra és kontrollra. Senkitől semmiféle segítséget nem kapok a gyermekeim érdekében – szomorkodik Krisztina. Most ismét több mint egy hónapja nem látta a lányait, de a gyámhivatal még egyszer sem bírságolta meg az apát a kapcsolattartás elmaradása miatt, és ellene nem tettek büntető feljelentést. Krisztina hiába kért rendőri segítséget, nem tudott megvalósulni a láthatás. A rendőrség őt küldte haza, mondván, nem kényszeríthetik a gyerekeket kapcsolattartásra; ha a lányok nem akarnak elmenni az anyjukkal, akkor az apának nem is kell felkészíteni őket a láthatásra. Krisztinát nagyon bosszantja ez a rendőri hozzáállás, Zsóka viszont irigyli. Ő ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalta egy másik megyében.

Zsóka a születése óta egyedül neveli szintén kamaszkorú gyermekét, aki több alkalommal súlyos pszichés sérülésekkel tért haza az apai kapcsolattartásról. Az orvos és pszichológus tanácsát figyelembe véve a gyógyulásig Zsóka nem adta át a kisfiát többnapos kapcsolattartásra az apának. Hiába értesítette a gyermek betegségéről, így a láthatás lehetetlenségéről, az apa megjelent a gyermekért, rendőri intézkedést és gyámhivatali elmarasztalást kért. Zsókára is több mint egymillió forintot meghaladó összegben szabott ki bírságot, és ellene is büntető feljelentést tett a gyámhivatal kapcsolattartás akadályozása miatt.

Egyik alkalommal az apa nevetve mondta a rendőröknek, hogy megkapta az értesítésemet, miszerint az adott hétvégén nem lehetséges a kapcsolattartás, amit a következő héten tud bepótolni, de ő ennek ellenére megjelent otthonunknál, hogy újabb feljelentést tehessen ellenem – ismertette Zsóka. Hozzátette: a rendőrség minden alkalommal a helyszínre vonult, de egyszer sem szólították fel az apát, hogy fejezze be ezt a magatartását, ugyanis a gyermeket nem kényszeríthetik a láthatásra. A rendőrséget az sem érdekelte, hogy a Zsóka sérelmére elkövetett fizikai erőszak miatt elítélt apa részéről rendszeres, hogy a határozattól eltérő helyszínen és más időpontban kívánt kapcsolatot tartani, háborgatva a gyermeket nevelő család mindennapi nyugodt életvitelét. Zsóka végül külföldre távozott kisfiával, mert nem kapott védelmet az erőszakkal szemben.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Gyermekvállalás ösztönzése: büntetni vagy lehetőséget teremteni?

május 11, 2011 - 08:33
Úgy látom, vezető politikusaink fantáziája kimeríthetetlen a legújabb bűnbakok, a "gyermektelenek" megregulázását illetően. A gyermektelenségi adó a kívánt módon nem jött össze, sebaj, akkor találjuk ki azt, hogy a gyermektelenek, vagy a "csak" egy gyermeket felnevelők később mehessenek nyugdíjba. Figyeljük a fogalmazásmódot, nagyon fontos: nem pl. "adókedvezmény" vagy "kedvezményes nyugdíjkorhatár" a gyermekeseknek, hanem büntetés a gyermekteleneknek! (Szégyelljétek magatokat, ti, páriák, társadalom szemetei, élősködők, stb. stb.

Damu Roland és a többiek: még mindig az erőszak az „Úr”?

október 06, 2011 - 21:30

Világunkban az agresszió mindennap jelen van. A párkapcsolati erőszak, és a nők bántalmazása még mindig gyakran használt „eszköze” egyes férfiaknak. A téma Damu Roland botrányai kapcsán, mostanság a médiában is „népszerű”. A sajnálatos eset következménye, hogy a bántalmazás, amely eddig túl sok figyelmet nem kapott, közbeszéd tárgya lett.

 

Nézzük a tényeket…

 

"Tőlem ezért nem kapsz munkát" – szerzőnk válasza Jakab Andor blogbejegyzésére, avagy: Mennyit ér egy Nő?!

augusztus 15, 2011 - 11:54

A kérdés a közösségi oldalakon igen elterjedt és népszerűnek tűnő elolvasása után fogalmazódott meg bennem. Az író minden köntörfalazás nélkül hangot ad véleményének, mellyel, úgy tűnik, nincs egyedül, és sajnos számos állást kereső nő számára megszokott, hogy munkáltatóként nem alkalmazna női munkaerőt. Az indok egyszerű: nem éri meg!