Henriette Lustig német mosónő, vállalkozó (1808–1888)  

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Henriette Lustig német mosónő, vállalkozó (1808–1888)  

február 07, 2019 - 21:34

Köpenick első mosodájának az alapítója, népszerűségére jellemző, hogy jóformán mindenki Lustig mamának (Mutter Lustig) szólította. Munkáscsalád lánya, fiatalon férjhezment, tizenhét gyereket szült, közülük nyolc érte meg a felnőttkort. Otthonában vállalt mosást, majd amikor egyre több megrendelést kapott, mosodát nyitott, ahol több alkalmazottal dolgozott. Az új szolgáltatás rendkívül népszerű lett, példája nyomán több hasonló vállalkozás is indult. A mosott ruhák szállítását először gyalog végezték, a vállalkozás bővülésével kutyák, majd lovak húzták a Henriette által tervezett ruhaszállító kocsikat. A mosoda 1965-ben zárt be,  üzemeltetésében  lányai, később unokái is részt vállaltak. 

 

 

Sofia Gumaelius svéd vállalkozó, szüfrazsista (1840–1915)

december 23, 2017 - 19:33
Sofia Gumaelius

1877-ben alapította meg a világ egyik legrégebbi reklámügynökségét, a Nya annonsbyrån, landsortspressens egen annonsförmedlare-t. Az általában csak Gumaelius Annonsbyrå vagy Gumaelius néven emlegetett vállalkozást egyedül kezdte, két bérelt szobában Stockholm régi negyedében. Az üzlet beindult, néhány hónap múlva már alkalmazottat kellett felvennie, egy éven belül jóval nagyobb helyre is szüksége volt. Kínosan ügyelt a hírnevére, hiteles adatokkal dolgozott, a fogyasztók tudták, megbízhatnak benne.

5000 méterrel a föld felett: az első német női léghajós

március 31, 2017 - 22:29

Az 1788-ban született Wilhelmine Reichard első alkalommal férjével szállt fel, aki a német léghajózás pionírjai közé tartozott. Első önálló útja 1811. április 16-án volt, Berlinből indulva kb. 5000 méter magasba emelkedett és 33,5 km megtétele után Genshagenben ért földet. Ugyanabban az évben harmadik útja során átsodródott Svájcba és lezuhant, a balesetet csodával határos módon túlélte. Öt év szünet után – közben négy gyereket szült – Wilhelmine újra felszállt.

Elisabeth Altmann-Gottheiner német közgazdász, feminista (1874–1930)

március 18, 2017 - 23:11

Az első német nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki, Mannheimben született. Angliában és Svájcban járt egyetemre, doktori értekezését 1904-ben Zürichben védte meg. 1908-tól Mannheimben a Handelschochschule tanára lett, professzori kinevezését 1924-ben kapta meg. Szakmájában több könyvet és cikket publikált, de érdeklődése a genderproblémákra is kiterjedt. 1912-től a Jahrbuch der Frauenbewegung című feminista évkönyv szerkesztője volt. A mannheimi egyetem minden évben az Elisabeth Altmann-Gottheiner-Preis díjat adományozza a genderkutatásban legjobb hallgatónak.

Dorothea Leporin (Erxleben), az első német orvosnő (1715–1762)

május 30, 2015 - 22:37

A korszellemmel szembemenő orvos apja támogatta lánya természettudományos érdeklődését, és átadta neki a gyógyítási ismereteket. A lánynak már fiatalon híre ment, mert hatékonyabb volt, mint a többnyire csak természetfilozófiai képzettséggel és vajmi kevés gyakorlati tudással rendelkező, egyetemet végzett doktorok. Hallott Anna Maria van Schurmanról, akinek példája inspirálón hatott rá. 

Anna Margaretha Donner svéd üzletasszony (1726–1774)

február 11, 2018 - 15:23

Greta Lythberg gazdag kereskedőcsaládba született Visbyben. A megszokottól eltérő alapos oktatást kapott és apja mellett dolgozott. 1744-ben házasságot kötött a német Jürgen Donnerrel, aki Visbyben alapított export-import céget. Négy gyereket szült, emellett ő volt a könyvelő. 1751-ben megözvegyült, akkor kezébe vette a cég vezetését. Húsz hajóból álló kereskedőflottát hozott létre, gyárat alapított a Gotland szigeten, az üzlet a hitetlenkedő  partnerek ellenére felvirágzott. Két fiának nem engedett beleszólást a vezetésbe, de segített nekik saját üzletetüket megalapítani.