Henriette Lustig német mosónő, vállalkozó (1808–1888)  

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Henriette Lustig német mosónő, vállalkozó (1808–1888)  

február 07, 2019 - 21:34

Köpenick első mosodájának az alapítója, népszerűségére jellemző, hogy jóformán mindenki Lustig mamának (Mutter Lustig) szólította. Munkáscsalád lánya, fiatalon férjhezment, tizenhét gyereket szült, közülük nyolc érte meg a felnőttkort. Otthonában vállalt mosást, majd amikor egyre több megrendelést kapott, mosodát nyitott, ahol több alkalmazottal dolgozott. Az új szolgáltatás rendkívül népszerű lett, példája nyomán több hasonló vállalkozás is indult. A mosott ruhák szállítását először gyalog végezték, a vállalkozás bővülésével kutyák, majd lovak húzták a Henriette által tervezett ruhaszállító kocsikat. A mosoda 1965-ben zárt be,  üzemeltetésében  lányai, később unokái is részt vállaltak. 

 

 

Anna Margaretha Donner svéd üzletasszony (1726–1774)

február 11, 2018 - 15:23

Greta Lythberg gazdag kereskedőcsaládba született Visbyben. A megszokottól eltérő alapos oktatást kapott és apja mellett dolgozott. 1744-ben házasságot kötött a német Jürgen Donnerrel, aki Visbyben alapított export-import céget. Négy gyereket szült, emellett ő volt a könyvelő. 1751-ben megözvegyült, akkor kezébe vette a cég vezetését. Húsz hajóból álló kereskedőflottát hozott létre, gyárat alapított a Gotland szigeten, az üzlet a hitetlenkedő  partnerek ellenére felvirágzott. Két fiának nem engedett beleszólást a vezetésbe, de segített nekik saját üzletetüket megalapítani.

Elisabeth Gnauck-Kühne német közgazdász, író, nőjogi aktivista (1850–1917)  

március 31, 2018 - 17:45

Blankenburgban született, értelmiségi családba. A tanítóképző elvégzése után Párizsban majd Londonban vállalt magántanítói állást. 1875-ben szülővárosában Erziehungsinstitut für Töchter höherer Stände elnevezéssel lánynevelő iskolát nyitott, amelyet házasságáig vezetett. 1890-ben elvált, és külön miniszteri engedéllyel szociológiát és közgazdaságtant tanult Berlinben. Az 1895-ben Erfurtban tartott 6. Evangelisch-Soziale Kongress egyik előadójaként ő volt az első, aki a nőkérdést keresztény nézőpontból mutatta be.

5000 méterrel a föld felett: az első német női léghajós

március 31, 2017 - 22:29

Az 1788-ban született Wilhelmine Reichard első alkalommal férjével szállt fel, aki a német léghajózás pionírjai közé tartozott. Első önálló útja 1811. április 16-án volt, Berlinből indulva kb. 5000 méter magasba emelkedett és 33,5 km megtétele után Genshagenben ért földet. Ugyanabban az évben harmadik útja során átsodródott Svájcba és lezuhant, a balesetet csodával határos módon túlélte. Öt év szünet után – közben négy gyereket szült – Wilhelmine újra felszállt.

Elisabeth Altmann-Gottheiner német közgazdász, feminista (1874–1930)

március 18, 2017 - 23:11

Az első német nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki, Mannheimben született. Angliában és Svájcban járt egyetemre, doktori értekezését 1904-ben Zürichben védte meg. 1908-tól Mannheimben a Handelschochschule tanára lett, professzori kinevezését 1924-ben kapta meg. Szakmájában több könyvet és cikket publikált, de érdeklődése a genderproblémákra is kiterjedt. 1912-től a Jahrbuch der Frauenbewegung című feminista évkönyv szerkesztője volt. A mannheimi egyetem minden évben az Elisabeth Altmann-Gottheiner-Preis díjat adományozza a genderkutatásban legjobb hallgatónak.

Louise Otto-Peters német író, költő, nőjogi aktivista 1819 – 1895

március 31, 2018 - 21:47

Meissenben született, értelmiségi családba. Magántanároktól kapott alapos, széleskörű oktatást. 1840-ben kezdett publikálni, a Der Wandelstern és a Sächsische Vaterlandsblätter című lapokban, gyakran Otto Stern álnév alatt. Cikkeiben, elbeszéléseiben a nők a főszereplők, az ő problémáik, kiszolgáltatottságuk, a munkásnők elnyomottsága. A Vaterslansblätterben 1843-ban amellett érvelt, hogy

a közügyekben való részvétel a nők számára nem csupán jog, hanem kötelesség."