Leslie Marmon Silko amerikai költő, író (sz. 1948) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Leslie Marmon Silko amerikai költő, író (sz. 1948) 

március 23, 2017 - 14:01
Az első amerikai őslakos nőíró.

Az első amerikai őslakos nőíró a pueblo indiánok rezervátumában nőtt fel, ahol még matriarchális hagyományok élnek. A Laguna Woman című verseskötetével jelentkezett, híressé a Ceremony című, 1977-ben publikált regénye tette. Storyteller című művében a költészet, képzelet, valóság, legenda és fényképek ötvözésével meséli el családja történetét. Művei magyarul sajnos még nem olvashatók.

Néhány munkája: Almanac of the Dead; Gardens in the Dunes; Western Stories; Sacred Water: Narratives and Pictures; Rain; Love poem and Slim Canyon; Oceanstory; The Turquoise Ledge: A Memoir; Yellow Woman and a Beauty of the Spirit: Essays on Native American Life Today. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Simone de Beauvoir (1908-86) francia író, egzisztencialista filozófus, feminista

január 08, 2013 - 23:38

1908. január 9-én született Párizsban, szigorú katolikus családban. Húga, Hélène de Beauvoir (Poupette) festőnő volt. Küzdelmét és lázadásait a konformizmus ellen az Egy jó házból való úrilány emlékei (1958) c. művében jeleníti meg, emlékiratainak első kötetében. (További magyarul megjelent kötetek: A kor hatalma (1960), A körülmények hatalma (1963)).

Hella Wuolijoki észt származású finn író, drámaíró (1886–1954)

március 01, 2017 - 22:28

Feminista, radikális politikai nézetekkel. Szoros kapcsolatban volt Bertold Brechttel és Makszim Gorkijjal. Műveiben gyakran megjelenik a régimódi falusi élet és emberek. Brechttel közösen írt műve a Herra Puntila ja hänen renkinsä Matti (Puntila úr és szolgája, Matti). Magyarul megjelent még A niskavuori asszonyok című regénye és A fűrésztelep-hercegkisaszszony című színdarabja.

Életéről 2010-ben Hella W. címmel finn dráma készült. 

„Magányos vadász a szív” – Carson McCullers (1917-67) élete és művei

július 05, 2010 - 15:14

A „gender-blind” (nemi szempontot szándékosan figyelmen kívül hagyó) kritika sokszor mindenféle, véleményem szerint semmitmondó spirituális magasságokba emeli műveit (pl. „az emberi lélek éneke”) – holott azoknak egyik, és az előbbieknél erőteljesebben hangsúlyozott fő motívuma az egyén vágyai, törekvései, hajlamai, és a társadalmi nemre mint ideológiára alapozott elvárások közt feszülő ellentét.