A budapesti Zeneakadémia hallgatója volt, 1935-ben művészi, 1937-ben tanári oklevelet szerzett. Diákévei alatt tanítványokat vállalt és első koncertjét is megtartotta, 1935-ben döntős volt a bécsi nemzetközi gordonkaversenyen. 1936-ban a Budapesti Női Kamarazenekar szólamvezetője lett, 1939-től pedig az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) zenekarának szólistája. 1944-ben megszökött a nyilasok elől és a felszabadulásig hamis papirokkal bújkált. A háború után a Székesfővárosi Zenekar (későbbi nevén Magyar Állami Hangversenyzenekar) tagja lett. Egyik alapító tagja volt a Tátrai-vonósnégyesnek. 1959-ben a Zeneakadémia tanárává nevezték ki. Itthon és külföldön is komoly sikerrel koncertezett. Lisz Ferenc díjas, Érdemes művész. Lánya, Sándor Anna (sz. 1950) a Liszt Ferenc Kamarazenekar gordonkása.