Maria de Zayas y Sotomayor spanyol feminista író (1590–1661)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Maria de Zayas y Sotomayor spanyol feminista író (1590–1661)

szeptember 10, 2017 - 12:52

Az első, kasztíliai nyelvjárásban publikáló írónő szókimondó feminista volt. Műveiben élesen bírálta azokat a hagyományokat, amelyek a nők elnyomását, kiszolgáltatottságát jelentették. Korának egyik legolvasottabb, rendkívül népszerű szerzője volt. Legismertebb műve a Novelas Amorosas y ejemplares (Szerelmes és példamutató regények), amelyet a szerkezete miatt spanyol Dekameronnak is neveznek.

Néhány műve: La fuerza del amor (A szerelem hatalma), El imposible vencido (Diadal a lehetetlen fölött), La esclava de su amante (A megtévesztő kert), El verdugo de su esposa (Feleségének hóhéra).

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



„Magányos vadász a szív” – Carson McCullers (1917-67) élete és művei

július 05, 2010 - 15:14

A „gender-blind” (nemi szempontot szándékosan figyelmen kívül hagyó) kritika sokszor mindenféle, véleményem szerint semmitmondó spirituális magasságokba emeli műveit (pl. „az emberi lélek éneke”) – holott azoknak egyik, és az előbbieknél erőteljesebben hangsúlyozott fő motívuma az egyén vágyai, törekvései, hajlamai, és a társadalmi nemre mint ideológiára alapozott elvárások közt feszülő ellentét.

Tary Gizella vívó, író (1884–1960)

december 28, 2016 - 00:27

A Rákosi Szidi-féle színiiskolában ismerkedett meg a vívással, majd Fodor Károly vívóintézetében fejlesztette tudását. 1909-ben Pozsonyban az első magyar női tőrvívóbajnokság nyertese. Az 1924-es párizsi olimpiai játékokon ő szerezte meg a magyar női sport első olimpiai helyezését,  hatodik lett. 1925 -29 között háromszor nyerte meg a szlovenszkói, 1930-ban pedig a Tátra-bajnokságot. Évtizedeken át vívómesterként működött. 

1924-ben Pécsett bemutatták Mátkaság című színművét; egyfelvonásosait fővárosi kabarék játszották.

Camilla Collett norvég író, feminista (1813–1895)

január 22, 2017 - 12:43

Az első norvég feminista lelkészcsaládból származott, apja fontosnak tartotta, hogy fia és lánya egyaránt alapos nevelést kapjon. Néhány évet Dániában tanult, Párizsban és Hamburgban is élt egy ideig. Megismerkedett a kortárs művészekkel, mély benyomást tettek rá Rousseau és Sand művei. Elbeszéléseket, esszéket publikált, legtöbbnek a témája a nők elnyomása, kiszolgáltatottsága, a prostitúció volt. Legismertebb  műve az Amtmandens Døtre (A kormányzó lányai) című regénye.