Victoria Ocampo argentin író, újságíró, feminista (1890–1979)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Victoria Ocampo argentin író, újságíró, feminista (1890–1979)

április 02, 2017 - 12:32

Dél-Amerika egyik legrégibb és leggazdagabb családjába született. 22 éves korában férjhez ment, majd néhány év múlva, nem törődve a vallásos tradíciókkal, elhagyta a férjét. Sur címmel  folyóiratot alapított, amely rövidesen Dél-Amerika vezető irodalmi magazinja lett, és maradt az évtizedekig.  A XX. század valamennyi fontos írója és művésze publikált benne, számos kezdő írót indított el a pályán. Mutatóba néhány név: Jorge Luis Borges, Julio Cortázar, Gabriela Mistral, Pablo Neruda, Albert Camus, Pablo Picasso, Virginia Woolf, Grahame Greene, Rabindranath Tagore. Meggyőződéses feminista volt, határozottan kiállt a nők önállósága érdekében, bíztatta a művészi tehetséggel rendelkezőket. 1977-ben az, a nők között elsőként, az Argentine Academy of Letters tagjává választották. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Josephine Ruffin amerikai újságíró, kiadó, polgárjogi harcos, feminista (1842–1924)

május 06, 2017 - 22:00

A Woman's Era című magazin szerkesztője, amely az első lap volt, amit afro-amerikai nők írtak afro-amerikai nőknek. Bostonban született egy abban a korban ritka házasságból, anyja fehér nő volt. 15 évesen ment férjhez, férje az első fekete jogász volt aki a Harvardon végzett. A házaspár aktiv szerepet vállalt a rabszolgafelszabadító mozgalomban. Josephine 1868-ban létrehozta a New England Women's Club-ot, a következő évben pedig  egyik alapítója volt Bostonban az American Woman Suffrage Association-nek.

Inessa Armand francia forradalmár, feminista (1874–1920)

április 09, 2017 - 23:09

Párizsban született, Moszkvában nevelkedett. 1903-ban belépett az illegális szociáldemokrata munkáspártba, később a bolsevikokhoz csatlakozott. 1914-ben a Rabotnyica (Munkásnő) című folyóirat szerkesztője volt, cikkeiben gyakran foglalkozott a nők emancipációjával. A forradalom győzelme után fontos munkát kapott, a párt nőtagozatának, a Zsenotgyel-nek a főnöke lett. Jelentős szerepe volt a válás és az abortusz legalizálásában.

Teréza Nováková cseh író, feminista (1853–1912)

május 04, 2017 - 16:23

A cseh realizmus jelentős képviselője Prágában született. Történelmet, irodalmat tanult, anyanyelve mellett jól tudott németül és angolul, érdekelte a néprajz és a népművészet. Fontosnak tartotta, hogy a nők tanulhassanak, önálló életet éljenek, legyen választójoguk. Alapítója és három évtizeden keresztül szerkesztője volt a feminista Zensky svet (Nővilág) című lapnak. 

Néhány munkája: Z měst i ze samot; Ženský klub český v Praze; Démon a jiné ženské podobizny; Slavín žen českých; Moderní pohádk; Z luhů a hájů naší vlasti.