Mit gondolnak az egyes parlamenti pártok a nemek esélyegyenlőségéről?

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Mit gondolnak az egyes parlamenti pártok a nemek esélyegyenlőségéről?

június 09, 2015 - 20:30

Vokskabin: a férfiak és nők társadalmi helyzete - sajtóközlemény, Budapest, 2015. június 8.

 

A tavalyi választásokra elkészített kérdéssoraink után a Vokskabin csapata újabb kérdőívet állított össze. A téma ezúttal a férfiak és nők társadalmi helyzete. A választásoktól független kérdéssor célja, hogy játékos formában tájékoztassa a felhasználót a parlamenti pártok esélyegyenlőségről alkotott képéről.
 

A Vokskabin választói orientációs segítség online felületén 21 kérdést válaszolhatnak meg. A megadott „igen vagy nem” válaszok alapján a program kiszámolja, hogy melyik parlamenti párt pozíciói állnak legközelebb a felhasználó álláspontjához.

 

A Vokskabin.hu új kérdőíve például választ ad arra, mit gondolnak az egyes pártok arról, hogy:

„Egyetért-e azzal, hogy ma Magyarországon a nők és férfiak közötti egyenlőség megvalósul a gyakorlatban?”;

„Helyesli-e azt, ha a lányok autóval is játszhatnak az óvodában és a fiúk főzőcskézhetnek?”

avagy
Támogatná-e, hogy a következő 15 éven belül Magyarország élén miniszterelnöknő álljon?”

 

Hogyan működik a Vokskabin?
Sokunknak határozott véleménye van bizonyos társadalmi és politikai kérdésekről, de gyakran nem tudjuk, a pártok miként vélekednek ezekről a kérdésekről, és tanácstalanok vagyunk, hogy melyik párt képviseli leginkább véleményünket. A Vokskabin ebben segít.

 

A magyar és német nyelvű www.vokskabin.hu semleges és objektív online választói orientációs program, amely tájékoztatást nyújt a legfontosabb közéleti kérdésekben, és segít eligazodni a pártok pozíciói és a saját véleményünk mentén.

A projekt koordinátorai a Vokskabinról:
„Nagyon örülünk, hogy 2014-ben Magyarországon sikerült egy pártfüggetlen online választói orientációs programot létrehoznunk, amely a tavalyi három választási kérdőív után, ezúttal – a választásoktól függetlenül –, egy újabb, a férfiak és nők társadalmi helyzetét vizsgáló kérdőívvel segíti a közéleti tájékozódást.

A program egyik különlegessége, hogy kétnyelvű, magyarul és németül is elérhető. Örömteli továbbá az is, hogy a projekt 2014. márciusi indítása óta közel 100.000-ren jártak az oldalon. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a Vokskabin eredménye nem jelent választási javaslatot, szimpátiai útmutatót. Az „eredmény” kiindulópont a további tájékozódáshoz. Bízunk abban, hogy a Vokskabin.hu-t minden korosztály kipróbálja, és munkánk a továbbiakban is hozzájárul az állampolgárok politikai képzéséhez”.

A Vokskabin a budapesti német nyelvű Andrássy Egyetem és a netPOL (Politikai Kommunikációs Hálózat) közös kezdeményezése, mely Ausztriában (Politikkabine.at) már nagy sikerrel működik. Hasonló választási orientációs oldalak léteznek Németországban (Wahl-O-Mat) és Svájcban (Smartvote) is.

 

 

A Vokskabin szerkesztősége:

 

Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem
H-1o88 Budapest, Pollack Mihály tér 3.
Tel. | + 36 1 8158 129 | Fax | + 36 1 266 3099
E-Mail | [email protected]

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Miért "kirakat és kabaré"? - Bővebben A nők esélyegyenlőségével foglalkozó albizottság ápr. 16-i üléséről

április 18, 2013 - 23:00
Ahogy ígértük, bővebben is tájékoztatunk Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság A nők esélyegyenlőségével foglalkozó albizottságának április 16-i üléséről, ahol - Ékes Ilona elnökletével és Szabó Tímea alelnökkel - a fő téma a nők elleni erőszakot szankcionáló törvény tervezete volt (lett volna).
 
Az ülésen nagyon kevés parlamenti képviselő jelent meg, és közülük többen nem tartózkodtak bent elejétől a végéig, hanem "más ülésekre" hivatkozva ki-be járkáltak.
 

Miért nem jó a "családon belüli erőszak" kifejezés?

szeptember 17, 2012 - 23:07
Állítólag a cselekmény ilyetén megnevezése negatív dolgot társít a magasztos család fogalomhoz. Értehetetlen  szemforgatásnak látom ezt:
elkövetni nem annyira ciki, de nevén nevezni, azt igen. Olyasvalaminek érzem, mint a kliens háttérben maradását. Habár ő a főbűnös, mégsem szabad róla beszélni.