Festők és festmények

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Festők és festmények

november 10, 2011 - 07:44

A Kerényi Imre által rendelt festmények számtalan véleményre ihlették a magyar nyomtatott és elektronikus sajtót egyaránt, de az alkotók neme még sehol, senkinek nem tűnt fel.

 

Nem azt mondom, hogy erre a listára elegáns dolog felkerülni, csak annyit veszek észre, hogy ezek szerint természetes dolog, hogy nálunk MINDENHONNAN hiányoznak a nők ?

Illetve hogy SEHONNAN nem hiányoznak ?

 

1. Dualizmus kora (1867–1914) – Szinte Gábor

2. Az első világháború (1914–1918) – Somogyi Győző Csaba

3. A tanácsköztársaság (1919) – Filep Sándor

4. Trianon (1920) – Kiss Tibor

5. Horthy Miklós kora (1919–1944) – Incze Mózes

6. A második világháború (1939–1945) – Bráda Tibor István

7. A holokauszt (1944–1945) – Gyémánt László Mihály

8. Rákosi Mátyás kora (1949–1953) – László Dániel

9. Forradalom és szabadságharc kora (1956) – Kocsis Imre

10. Kádár János és kora - Rényi Krisztina

11. Nagy Imre újratemetése (1989) – Galambos Tamás

12. Nemzeti Színház (1837–2002) –Atlasz Gábor

13. Lovasroham (2006. október 23.) – Korényi János

14. A vörös iszap (2010–2011) – Szentgyörgyi József

15. Új alkotmány születik (2011. április 25.) - Szkok Iván

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Női karakterek és science-fiction 1.

január 04, 2010 - 20:17
Misato Katsuragi

Ha az ember találkozik egy jó történettel, általában szeret azonosulni a főhőssel vagy egy-egy karakterével. A legtöbb science-fiction könyvvel, filmmel az a problémám, hogy a férfi olvasóknak-nézőknek kedveznek: a nőnemű szereplők vagy érdektelenek, a háttérben húzódnak meg, vagy pedig a megszokott, sztereotip képet közvetítik, és hát az ember lánya, ha helyén van az értékrendje, nem igazán képes azonosulni egy hős megmentőre váró, sipítozó hisztérikával, aki a legjobb esetben is csupán csinos kiegészítő a hős férfi mellett.

Szabad-e a nőknek trágár vicceken nevetni?

január 16, 2010 - 15:49

 Nem szabad - legalábbis erre a következtetésre jutott Trey Parker és Matt Stone, a South Park alkotói,
a 13. évad 4. részében.
A "Punifingék" című epizódot 2009. decemberében mutatták be Magyarországon (a Comedy Central csatornán megy), és még nem lett áldozata az állandó ismétlésnek, így talán még jópáran nem látták, illetve szórakozási lehetőséget adok azoknak, akik esetleg nem találtak semmi érdekeset hétvégén a tévében.

Azt hiszem, ez a rész jól illusztrálja, hogy mi is az, amin itt a kommentekben gyakran kiakadunk.

Elizabeth Barett Browning néhány verse

január 17, 2010 - 18:25

Elizabeth Barrett Browning néhány verse

 

 

Portugál szonett

Theokritosra gondoltam, s az Ének,
ős-édes évek dala fájt fel újra,
dús éveké, melyeknek mézes ujja
osztotta kincsét fiatalnak, vénnek, –

s így ringva habján antik ütemének,
könnyemen át egy látomás borúja,
múlt életem édesbús koszorúja,
a lassú léptü, szép, szomoru évek

dobtak rám árnyat. S éreztem, megáll
mögöttem egy misztikus Idegen,
s hajamnál fogva hátra ránt-cibál: