Hanna Winsnes norvég író, költő (1789–1872)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Hanna Winsnes norvég író, költő (1789–1872)

augusztus 24, 2019 - 19:03
Az első norvég regényírónőként tartják számon.

Drammerben született. Gyerekkorában kezdett verseket írni, zenét is szerzett melléjük. Apja halála után Koppenhágában élt, ott kötött házasságot egy lelkésszel. Hét gyereket szült, háztartást vezetett, emellett nagy társasági életet éltek. Első publikációja egy katekizmus volt, 1831-ben jelent meg. Később meséket, verseket, elbeszéléseket, regényeket publikált, az első években Hugo Schwarz írói név alatt. Igazi bestseller volt, és a mai napig népszerű Lærebog i de forskellige Grene af Huusholdningen című könyve. Ez tulajdonképpen egy regény formában írt szakácskönyv, melyben bemutatja egy paplak hétköznapjait és ünnepeit, a háztartásban és a gazdaságban végzett tennivalókat is. Néhány munkájában politikai témákkal is foglalkozott, az 1843-ban Præsten i Särne címen publikált elbeszélését, melyben az abszolút monarchiát bírálja, Dániában be is tiltották. 

Néhány munkája: Grevens Datter; Min Reisekamerats Historie; Eremithytten; De tre Besøg; For Tjenestepiger; Væverbog; For fattige Huusmødre; Børnesange og Børnelege; Gamle Visestubber av Hanna Winsnes. 

Dédunokája, Barbara Ring szintén író lett. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Márkus Ottilia (Kémeri Sándor) író, újságíró (1873–1951)

február 25, 2019 - 01:00
Márkus Ottilia Bölöni Györggyel

Münchenben volt festőnövendék, majd házasságot kötött Kozmutza Kornéllal, akivel beutazták a Távol-keletet. Az Indiában, Kínában, Japánban tapasztaltakról az Új Idők „Séták a nagyvilágban” rovatában számolt be, Kémeri Sándor néven. Párizsban találkozott Bölöni Györggyel, aki második férje lett. Egy ideig Anatole France titkárnőjeként dolgozott. Rendszeresen publikált hazai, francia, német és osztrák lapokban. 1945-ben hazatértek férjével, visszaemlékezésein dolgozott haláláig. 

Massi Bruhn dán író, feminista (1846–1895)

december 27, 2017 - 00:52

A gribskovi erdészházban élt szüleivel. 40 éves volt, amikor anyja meghalt, és az addig engedelmes gyermekként élő nő elkezdhette önálló életét. Koppenhágába költözött és régi álmát beteljesítve írni kezdett, bekapcsolódott a nőmozgalomba. Életének hátralévő kilenc évébe belesűrített mindent, amit csak tudott. Újságot szerkesztett, regényeket és elbeszéléseket írt, fordított, előadásokat tartott. A dán nőszervezet, a Kvindelig Fremskridtsforening tagja lett, melynek Hvad vi vil című lapjában kezdett megjelenni 1888-ban folytatásos regénye, az Et Lægemiddel.

A szalonokból a nyomorba: Majthényi Flóra életútja (1837–1915)

december 04, 2018 - 23:36

1837. július 28-án születik Nyitranovákon (ma Szlovákia), nemesi családba. Hétéves, amikor apja a család anyagi helyzetének leromlása miatt öngyilkos lesz. Anyja nem hajlandó leadni a megszokott életszínvonalból, nem akarja az elszegényedést kifelé mutatni. A kislány körültekintő neveltetésével reméli biztosítani az előnyös kiházasítást és az anyagi helyzet helyreállítását. A kislány nyelveket tanul (anyja angol nevelőnőt fogad mellé) és a zenében is tehetséget mutat, komponál is. Sokat utaznak, bejárják Európát.

Mathilde Fibiger dán feminista, író, távírdász (1830–1872)

december 27, 2017 - 00:59

A dán női emancipáció első jelentős személyisége már első regényében, az 1851-ben megjelent Clara Raphael, Tolv Breve-ben (Clara Raphael, tizenkét levél) az egyenjogúsággal, a nők elnyomott helyzetével foglalkozott. A könyv mondanivalója heves vitákat váltott ki, de irodalmi értékét ellenzői sem vitatták.

Jelena Dimitrijević szerb író, költő, utazó (1862–1945)

március 27, 2019 - 20:08

Kruševac-on született, jómódú, hagyományos ortodox családba. Gyerekkorában kezdett érdeklődni a nyelvek iránt, megtanult franciául, angolul, oroszul, olaszul, görögül és törökül. A nyelvek mellett íráskészsége is hamar kibontakozott, 1878-ban jelent meg első verse. 1881-ben házasságot kötött Jovan Dimitrijevic magasrangú katonatiszttel, Niš városában telepedtek le. Férje támogatta író és szociális tevékenységét, beutazták együtt Európát és Amerikát, útjairól írt könyvei nagy sikert arattak. Érdeklődésének középpontjában a nők élete állt, különösen a háremben élők helyzete foglalkoztatta.

Gergely Márta író (1913–1973)

március 27, 2019 - 20:21

Barcson született, egy pécsi középiskola tanulója volt, de érettségit nem szerzett, mert Ady Endre népszerűsítése miatt kicsapták. 1931-től Budapesten szövőnőként dolgozott. Első írásai a Népszava, Magyar Hírlap, Új Idők lapjain jelentek meg, néha Borbás György vagy Kevély Mihály írói néven. Első regénye, A salakmosó 1934-ben jelent meg és elnyerte a Pantheon Kiadó Mikszáth-díját. Sikerei lehetővé tették, hogy otthagyja a gyári munkát és írásaiból éljen. Termékeny és népszerű író volt, a Világvárosi regények sorozatában megjelent könyvei különböző női sorsokat mutattak be.

Fertsek Elza író, tanító, iparművész (1889–1974)

május 15, 2018 - 12:10
Fertsek Elza (a jobb szélen) Náray Antalné és Dohnányi Ernőné társaságában 1942-ben

Balassagyarmaton született, a Budapesti Tanítónőképzőbe járt, ahol 1908-ban végzett. Csipkekészítést is tanult, munkáival több hazai és külföldi kiállításon vett részt. 1934-ben Fertsek Ferenc néven kezdett publikálni. Kezdetben napi- és hetilapokban jelentek meg elbeszélései, hamarosan a Nyugat  állandó szerzői közé tartozott, több regényét is kiadták.

Néhány munkája:

  • Egészségesen távozott;
  • Pubi és a körülmények;
  • Bábu a polcon;
  • Boldogok éneke;
  • Fickó meg a többiek.

Anni Swan finn pedagógus, újságíró, fordító, író (1875–1958) 

január 26, 2019 - 23:33

A lányoknak szóló irodalom megteremtője Helsinkiben született értelmiségi családba, apja az első finn újság alapítója, anyja irodalomrajongó volt. A Helsingin Suomalaisessa Yhteiskoulussa elvégzése után 1899-ben megszerezte tanítói oklevelét, Viaporiban majd Helsinkiben tanított. Ebben az időben kezdett publikálni, 1901-ben jelent meg első, meséket tartalmazó kötete. Gyerek- és ifjúsági lapoknak is dolgozott, több fordítása is megjelent.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Helene von Druskowitz osztrák filozófus, író, zenekritikus (1856–1918)

május 02, 2019 - 19:41

Bécsben született jómódú családba, lányiskolai évei után elvégezte a bécsi konzervatóriumot. Az osztrák egyetemeken nők nem tanulhattak, ezért anyjával Zürichbe utazott, ahol többek között filozófiát, archeológiát, irodalmat és modern nyelveket hallgatott.