Hanna Winsnes norvég író, költő (1789–1872)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Hanna Winsnes norvég író, költő (1789–1872)

augusztus 24, 2019 - 19:03
Az első norvég regényírónőként tartják számon.

Drammerben született. Gyerekkorában kezdett verseket írni, zenét is szerzett melléjük. Apja halála után Koppenhágában élt, ott kötött házasságot egy lelkésszel. Hét gyereket szült, háztartást vezetett, emellett nagy társasági életet éltek. Első publikációja egy katekizmus volt, 1831-ben jelent meg. Később meséket, verseket, elbeszéléseket, regényeket publikált, az első években Hugo Schwarz írói név alatt. Igazi bestseller volt, és a mai napig népszerű Lærebog i de forskellige Grene af Huusholdningen című könyve. Ez tulajdonképpen egy regény formában írt szakácskönyv, melyben bemutatja egy paplak hétköznapjait és ünnepeit, a háztartásban és a gazdaságban végzett tennivalókat is. Néhány munkájában politikai témákkal is foglalkozott, az 1843-ban Præsten i Särne címen publikált elbeszélését, melyben az abszolút monarchiát bírálja, Dániában be is tiltották. 

Néhány munkája: Grevens Datter; Min Reisekamerats Historie; Eremithytten; De tre Besøg; For Tjenestepiger; Væverbog; For fattige Huusmødre; Børnesange og Børnelege; Gamle Visestubber av Hanna Winsnes. 

Dédunokája, Barbara Ring szintén író lett. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ottilie Assing német feminista, szabadgondolkodó, abolicionista (1819–1884) 

február 10, 2020 - 14:31

Hamburgban született, apja orvos, anyja, Rosa Maria Warnhagen ismert költő, házuk a liberális értelmiség egyik találkozóhelye volt. Szülei halála után egy időre nővérével, Ludmillával együtt nagybátyjánál élt.

1843-ban, egy vita után Drezdába, majd Hamburgba költözött, ahol Jean Baptist Baison színtársulatát támogatta, fel is lépett néhány darabban. 1851-ben Jean Baptiste Baison. Ein Lebensbild címmel könyvet is írt a színészről.

Narcyza Żmichowska lengyel író, aktivista, feminista (1819–1876)

március 31, 2018 - 16:38

Varsóban született, elszegényedett, haladó elveket valló nemesi családba. Az Institut Guwernantek elvégzése után 1835-38 között az intézet tanára volt, majd az előkelő Zamoyski családnál vállalt nevelőnői állást. Velük utazott Párizsba, ahol találkozott fivérével, aki forradalmi tevékenysége miatt menekültként élt ott. Bekapcsolódott a lengyel emigránsok életébe és megismerkedett a feminizmus eszméjével.

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.