• Rosa Manus (jobbról a harmadik) az ICW ülésén
  • A Nemzetközi Nőmozgalmi Archívum létrehozói: Johanna Naber, Rosa Manus és Willemijn Posthumus van der Goot.

Rosa Manus holland feminista, pacifista (1881–1943)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Rosa Manus holland feminista, pacifista (1881–1943)

augusztus 17, 2019 - 21:40
A holland és a nemzetközi feminizmus egyik vezéralakja.

Amszterdamban született, jómódú kereskedőcsaládba.

Az 1900-as évek elején kapcsolódott be a hazai nőmozgalomba, belépett a Nederlandse Vereeniging voor Vrouwenkiesrecht szüfrazsett egyesületbe, közvetlen munkatársa volt nak. 1908-ban megválasztották az egyesület titkárává. Ugyanabban az évben az International Woman Suffrage Alliance (IWSA) kongresszusán megismerkedett és életreszóló barátságot kötött az amerikai -tel. 1913-ban egyik szervezője volt a holland nők életét bemutató kiállításnak. 1915-ben a hágai nemzetközi nőkongresszus létrehozásában volt komoly szerepe. 1922-23-ban előadókörutat tett Catt-tel. 1924-ben nagyszabású ünnepséget szervezett Jacobs hetvenedik születésnapja alkalmából. 

Megválasztották az International Committee of Women for Permanent Peace (később Women's International League for Peace and Freedom, WILPF) titkárának. 1933-tól tagja volt a menekülteket támogató International Committee to Secure Employment for Refugee Professional Workers szervezetnek és a Dutch Comité van Waakzaamheid van Anti-fascistische Intellectueelen holland antifasiszta egyesületnek.

1935-ben két társával (Johanna Naber, ) létrehozták az International Archives for the Women's Movement (IAV) központot (jelenlegi elnevezése Atria Institute on gender equality and women's history). A nácik a gyűjteményt 1940-ben bezárták és feldúlták, de évtizedek múlva, kalandos módon került vissza - miután a kilencvenes években Moszkvában rábukkantak - 2003-ban Amszterdamba. 

A nácik 1941-ben a ravensbrücki koncentrációs táborba hurcolták, a következő évben valószínűleg a gázkamrában gyilkolták meg. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Annie Buller kanadai szakszervezeti vezető, aktivista (1895–1973)

december 26, 2017 - 23:30

Ukrajnában született, kisgyerekkorában emigráltak szülei Kanadába. Az első világháború idején csatlakozott a Socialist Youth Movement-hez.Ebben az időben New York-ban a Rand School of Social Science-en marxizmust hallgatott. Az 1920-as években sokat utazott az országban, többek között ő szervezte meg a bányászok, a vasasok, a varrónők szakszervezetét. 1922-ben a Workers' (Communist) Party of Canada tagja lett. 1931-ben általános sztrájkot szervezett Torontóban a varrónők bérének emelésésre és munkakörülményeik javítására, ugyanebben az évben a Estevanban a bányászok sztrájkját segítette.

Marie Gérin-Lajoie kanadai reformer, nőjogi aktivista (1867–1945)

október 15, 2017 - 00:26

A feminizmus egyik úttörője jómódú értelmiségi családba született. Alapos műveltségét jogász apja könyvtárában, szociális érzékenységét anyja jótékonysági útjain szerezte. Nő lévén egyetemre nem járhatott, de magánúton alapos jogi tudásra tett szert, ebben később ügyvéd férje is támogatta. Előadásokat tartott, cikkeket és könyveket írt a nők jogi és szociális kiszolgáltatottságának megszüntetéséért.  1907-ben létrehozta a nőjogokért küzdő Fédération nationale Saint-Jean-Baptiste egyesületet.

Florence Hope Luscomb építész, feminista (1887–1985)

december 31, 2016 - 23:32

A 98 évet megélt hölgy a béke, a szakszervezetek  és nők ügyének elkötelezettje, tömeggyűlések és tüntetések jólismert alakja volt. Az első nők egyike, akik a Massachusetts Institute of Technology-t elvégezhették, 1909-ben szerzett építész diplomát. Egy építész cégnél dolgozott 1917-ig, majd a Boston Equal Suffrage Association ügyvezető titkára lett. Hamar kiderült, hogy jó szónok, naggyűléseken tartott hatásos beszédeket. Egész életét az aktivitásnak rendelte alá.